Tarolt az ELTE a THE képzésterületi rangsorában – mutatjuk a teljes listát

Megjelentek a Times Higher Education részrangsorai, amelyek nem az intézmények összteljesítményét vizsgálják, hanem azt, hogy az egyes egyetemek mely tudományágakban számítanak igazán erősnek. Mutatjuk, hogy szerepeltek a magyar egyetemek.

A Times Higher Education (THE) szakterületi rangsora világszerte több ezer egyetem teljesítményét veti össze különböző tudományterületeken. A magyar intézmények közül az ELTE szerepelt a legerősebben: tíz szakterületen is felkerült a listára, miközben a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szintén több területen ért el figyelemre méltó eredményeket.

Így teljesítettek tavaly a magyar egyetemek

Az összesített rangsor elrejti, a részrangsorok kiemelik a képzési területek erősségeit

A rangsor külön listákban értékeli többek között a mérnöki tudományokat, az informatikát, az orvos- és egészségtudományokat, az üzleti és gazdasági képzéseket, a társadalomtudományokat vagy éppen a művészeteket és humán területeket. Az értékelés során ugyanazokat a fő mutatókat veszik figyelembe, mint az összesített THE világrangsor esetében – így az oktatás minőségét, a kutatási teljesítményt, az idézettséget, a nemzetközi kapcsolatrendszert és az ipari együttműködések erősségét –, ám ezek súlyozása az adott tudományterület sajátosságaihoz igazodik.

A szakterületi rangsorok különösen hasznosak lehetnek a továbbtanulást tervező diákoknak, a kutatóknak és az egyetemeknek is. Míg egy intézmény összesített helyezése sokszor elrejti az egyes karok vagy képzési területek valódi erősségeit, addig a részrangsorok pontosabb képet adnak arról, hogy hol érhető el kiemelkedő oktatás és kutatás egy-egy szűkebb szakterületen.

Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi kar
Oláh Tamás

Művészet és bölcsészettudományok

Ez a rangsor az irodalom, a nyelvészet, a történelem, a filozófia és a művészettudományok területeit foglalja magába.

  1. Eötvös Lóránd Tudományegyetem (401-500)
  2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (601-800)
  3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (601-800)

Üzleti és gazdasági tudományok

A rangsor a közgazdaságtan, a menedzsment, a pénzügy és az üzleti képzések teljesítményét vizsgálja, különös tekintettel a kutatási hatásra és az ipari kapcsolatokra.

  1. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (601-800)
  2. Széchényi István Egyetem (601-800)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem (801-1000)

Informatika

Ez a lista a számítástudomány, a mesterséges intelligencia, az adatkutatás és a szoftverfejlesztés területének oktatási és kutatási teljesítményét méri.

  1. Óbudai Egyetem (501-600)
  2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (601-800)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem (801-1000)

Neveléstudományok

A rangsor a pedagógusképzést, az oktatáskutatást és az oktatásfejlesztési tevékenységet értékeli nemzetközi összehasonlításban.

  1. Óbudai Egyetem (301-400)
  2. Szegedi Tudományegyetem (501-600)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800)
  4. Debreceni Egyetem (601-800)

Mérnöki tudományok

Ez a rangsor az építő-, gépész-, villamos- és egyéb műszaki területek oktatási és alkalmazott kutatási teljesítményét vizsgálja.

  1. Óbudai Egyetem (601-800)
  2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (801-1000)
  3. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (801-1000)
  4. Szegedi Tudományegyetem (801-1000)
MTI / Czeglédi Zsolt

Jogtudomány

A jogi rangsor a jogászképzés minőségét, a kutatási teljesítményt és a nemzetközi szakmai jelenlétet értékeli.

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (301-400)
  2. Szegedi Tudományegyetem (301-400)
  3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (401+)

Élettudományok

A lista a biológia, a biotechnológia, az agrártudományok és a kapcsolódó kutatási területek teljesítményét méri.

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (401-500)
  2. Debreceni Egyetem (601-800)
  3. Szegedi Tudományegyetem (601-800)
  4. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (801-1000)
  5. Pécsi Tudományegyetem (801-1000)

Orvos- és egészségtudományok

Ez az egyik legversenyképesebb rangsor, amely az orvosképzést, a klinikai kutatásokat és az egészségtudományi teljesítményt értékeli.

  1. Semmelweis Egyetem (176-200)
  2. Pécsi Tudományegyetem (401-500)
  3. Debreceni Egyetem (501-600)
  4. Szegedi Tudományegyetem (501-600)

Természettudományok

A rangsor a fizika, a kémia, a matematika és a földtudományok területének kutatási és oktatási teljesítményét vizsgálja.

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800)
  2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (801-1000)
  3. Óbudai Egyetem (801-1000)

Pszichológia

Ez a rangsor a viselkedéstudományi és klinikai pszichológiai kutatások, valamint a képzések minőségét értékeli.

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (301-400)
  2. Pécsi Tudományegyetem (501-600)
  3. Szegedi Tudományegyetem (601+)

Társadalomtudományok

A lista a szociológia, a politológia, a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok területének teljesítményét foglalja össze.

  1. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (401-500)
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800)
  3. Debreceni Egyetem (601-800)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (801-1000)
  5. Pécsi Tudományegyetem (801-1000)

Az összesített THE rangsorral az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Megjelent a THE 2026-os egyetemi rangsora

Bekerült még egy magyar egyetem a listába, hátrébb csúszott a MATE, minden nagyobb vidéki és fővárosi egyetemet megelőz a Semmelweis és az Óbudai Egyetem. Mutatjuk a THE idei rangsorát.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu