Megjelent a THE 2026-os egyetemi rangsora
Bekerült még egy magyar egyetem a listába, hátrébb csúszott a MATE, minden nagyobb vidéki és fővárosi egyetemet megelőz a Semmelweis és az Óbudai Egyetem. Mutatjuk a THE idei rangsorát.
Megjelentek a Times Higher Education részrangsorai, amelyek nem az intézmények összteljesítményét vizsgálják, hanem azt, hogy az egyes egyetemek mely tudományágakban számítanak igazán erősnek. Mutatjuk, hogy szerepeltek a magyar egyetemek.
A Times Higher Education (THE) szakterületi rangsora világszerte több ezer egyetem teljesítményét veti össze különböző tudományterületeken. A magyar intézmények közül az ELTE szerepelt a legerősebben: tíz szakterületen is felkerült a listára, miközben a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szintén több területen ért el figyelemre méltó eredményeket.
Így teljesítettek tavaly a magyar egyetemek
Az összesített rangsor elrejti, a részrangsorok kiemelik a képzési területek erősségeit
A rangsor külön listákban értékeli többek között a mérnöki tudományokat, az informatikát, az orvos- és egészségtudományokat, az üzleti és gazdasági képzéseket, a társadalomtudományokat vagy éppen a művészeteket és humán területeket. Az értékelés során ugyanazokat a fő mutatókat veszik figyelembe, mint az összesített THE világrangsor esetében – így az oktatás minőségét, a kutatási teljesítményt, az idézettséget, a nemzetközi kapcsolatrendszert és az ipari együttműködések erősségét –, ám ezek súlyozása az adott tudományterület sajátosságaihoz igazodik.
A szakterületi rangsorok különösen hasznosak lehetnek a továbbtanulást tervező diákoknak, a kutatóknak és az egyetemeknek is. Míg egy intézmény összesített helyezése sokszor elrejti az egyes karok vagy képzési területek valódi erősségeit, addig a részrangsorok pontosabb képet adnak arról, hogy hol érhető el kiemelkedő oktatás és kutatás egy-egy szűkebb szakterületen.

Művészet és bölcsészettudományok
Ez a rangsor az irodalom, a nyelvészet, a történelem, a filozófia és a művészettudományok területeit foglalja magába.
Üzleti és gazdasági tudományok
A rangsor a közgazdaságtan, a menedzsment, a pénzügy és az üzleti képzések teljesítményét vizsgálja, különös tekintettel a kutatási hatásra és az ipari kapcsolatokra.
Informatika
Ez a lista a számítástudomány, a mesterséges intelligencia, az adatkutatás és a szoftverfejlesztés területének oktatási és kutatási teljesítményét méri.
Neveléstudományok
A rangsor a pedagógusképzést, az oktatáskutatást és az oktatásfejlesztési tevékenységet értékeli nemzetközi összehasonlításban.
Mérnöki tudományok
Ez a rangsor az építő-, gépész-, villamos- és egyéb műszaki területek oktatási és alkalmazott kutatási teljesítményét vizsgálja.

Jogtudomány
A jogi rangsor a jogászképzés minőségét, a kutatási teljesítményt és a nemzetközi szakmai jelenlétet értékeli.
Élettudományok
A lista a biológia, a biotechnológia, az agrártudományok és a kapcsolódó kutatási területek teljesítményét méri.
Orvos- és egészségtudományok
Ez az egyik legversenyképesebb rangsor, amely az orvosképzést, a klinikai kutatásokat és az egészségtudományi teljesítményt értékeli.
Természettudományok
A rangsor a fizika, a kémia, a matematika és a földtudományok területének kutatási és oktatási teljesítményét vizsgálja.
Pszichológia
Ez a rangsor a viselkedéstudományi és klinikai pszichológiai kutatások, valamint a képzések minőségét értékeli.
Társadalomtudományok
A lista a szociológia, a politológia, a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok területének teljesítményét foglalja össze.
Az összesített THE rangsorral az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Bekerült még egy magyar egyetem a listába, hátrébb csúszott a MATE, minden nagyobb vidéki és fővárosi egyetemet megelőz a Semmelweis és az Óbudai Egyetem. Mutatjuk a THE idei rangsorát.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.