Bekerült még egy magyar egyetem a listába, hátrébb csúszott a MATE, minden nagyobb vidéki és fővárosi egyetemet megelőz a Semmelweis és az Óbudai Egyetem. Mutatjuk a THE idei rangsorát.
Nyilvánosságra hozta a 2026-os egyetemi rangsorát a Times Higher Education.
A listába idén összesen 12 magyar egyetem került be. A legmagasabb helyezést a Semmelweis Egyetem érte el, ami idén a rangsor 251-300. helyét szerezte meg. A második magyar egyetem pedig a THE rangsora szerint az Óbudai Egyetem lett, ami tavalyhoz hasonlóan idén is a 601-800, helyen végzett, ezzel megelőzve az ELTE-t, a BME-t és a legnagyobb vidéki felsőoktatási intézményeket is.
A THE rangsort egyébként öt fő terület alapján állítják össze. Ez az öt terület az
„Az intézmények pontszámát gazdag teljesítménymutatók alapján számítják, amelyek globális adatokra és átfogó reputációs felmérésekre épülnek” – írja a közleményében az ÓE.
A magyar egyetemek helyezései sorrendben a következőképp alakultak:
A rangsor egyébként tavalyhoz képest több pontban is átrendeződött. Visszacsúszott egy kategóriát a 2025-ös rangsorban még 1001-1200. helyen szereplő MATE, és míg tavaly 11 felsőoktatási intézmény szerepelt a listában, idén már 12. Felkerült ugyanis az 1500+ kategóriában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is.
Reporterként szerepel továbbá a listában a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Soproni Egyetem. Ez azt jelenti, hogy ezek az intézmények szolgáltattak adatokat, de a rangsorba egyelőre még nem kerültek be.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
