Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Minden felvételiző azért izgul, hogy az első helyen megjelölt szakra jusson be. Ebben az évben a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be az álomképzésükre.
A 2025/2026-os tanévre több mint 93 ezer diák jelentkezett alapképzésre Magyarországon, közülük 61 736-an gimnáziumból, míg 32 112-en szakképzésből.
A felvételi eredmények alapján a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be első helyen megjelölt képzésükre: míg a gimnazisták 66%-át, 29 274 diákot, vették fel első helyen, addig a szakképzésből érkezők esetében ez az arány 71%, összesen 15 453 fő.
Milyen területre kerültek be legtöbben szakképzésből?
A felvettek számát tekintve egyértelműen a műszaki és a gazdaságtudományi szakok voltak a legnépszerűbbek a szakképzésből érkezők körében:
Szintén sokan választották a pedagógusképzést (3442 fő) és az informatikai képzéseket (2882 fő). Ezeken a területeken a szakképzésben megszerzett gyakorlati tudás és szakmai előképzettség erős alapot adhat a további tanulmányokhoz.
Hogyan alakultak a legnépszerűbb szakok a gimnazisták körében?
A gimnáziumból érkezők körében a legnépszerűbb területek a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak:
Szintén sokan választották a pedagógusképzést (5371 fő), a bölcsésztudomány (5262 fő) és a társadalomtudományt (4089 fő). Ezeken a területeken a gimnáziumi előképzettség jól megalapozza az elméleti tudást, amelyre a továbbtanulás során építeni lehet.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.