Az idei eljárásban csupán 5480 állami ösztöndíjas képzést hirdettek meg a pótfelvételin.
Bár a pótfelvételin az elmúlt években is főleg önköltséges szakokat indítanak az egyetemek, főiskolák, az idei eljárásban tavalyhoz képest 3128-cal kevesebb állami ösztöndíjas képzésre lehet jelentkezni. Ez mintegy 36 százalékos csökkenést jelent.
Ha megnézzük alaposan, állami ösztöndíjas formában főként hittudományi, informatikai és pedagógusképzések közül lehet válogatni.
Hiába keresünk például bölcsész, gazdasági vagy jogi képzést állami ösztöndíjas formában az idei pótfelvételin, egyet sem találunk.
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szerint nagyon fontos a diákok mentális egészségének megőrzése, mert sok szülőnek nagyon magasak az elvárásai.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Elérhetővé vált a KIFIR tanulmányi területkeresője, amelyben a középiskolába készülő diákok és szüleik már böngészhetik a középiskolák meghirdetett képzéseit és felvételi tájékoztatóit. Az írásbeli vizsgahelyszínek keresőjének megnyitására azonban még várni kell.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
