Nem vettek fel az egyetemre? Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak

Megérkeztek a 2025-ös felvételi ponthatárok, ám nem mindenki örülhetett a szerdai SMS-nek. Több tízezer jelentkező maradt le a vágyott szakokról, sőt sokan egyáltalán nem kerültek be semmilyen képzésre. Ha te is azok közé tartozol, akik nem nyertek felvételt, ne keseredj el: több alternatíva is a rendelkezésedre áll. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen lehetőségek közül választhatsz, ha első körben nem sikerült bejutni az egyetemre vagy főiskolára.

Hibás pontszámítás? Érdemes utánanézni!

Tavaly is előfordult, hogy néhány jelentkező pontjai nem helyesen lettek kiszámolva – és ez az idei évben sem kizárt. Ha úgy érzed, hogy valamilyen adminisztratív hiba történt a pontszámítás során, érdemes utánajárni a lehetőségeknek.

Eduline-felmérés: a felvételizők 26 százaléka szerint elszámolták a pontjait

Az Oktatási Hivatal szerint a besorolási döntést követően 15 nap áll rendelkezésedre, hogy jelezd az észrevételeidet. Ezt az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címek egyikére küldött rövid levélben teheted meg, amelyben összefoglalod, szerinted hol lehet a hiba.

A Hivatal minden beérkező jelzést megvizsgál, és ha valóban hibát találnak, módosíthatják a besorolási döntést. Fontos tudni, hogy minden esetben kapsz választ – még akkor is, ha nem változtatnak a döntésen, mert nem történt jogszabálysértés.

Hogy lehet, hogy ugyanazon a szakon az egyik egyetemen 98, a másikon 500 a ponthatár?

Ponthatárok 2025

Pótfelvételi: második esély a bejutásra

Ha egyik általad megjelölt szakra sem vettek fel, még nincs minden veszve: július 30-án elindul a pótfelvételi eljárás. Ez egy második lehetőség arra, hogy bekerülj valamilyen felsőoktatási intézménybe – igaz, szűkebb kínálatból és jellemzően önköltséges képzésekből választhatsz.

Jelentkezni ugyanúgy, mint az általános felvételi eljárásban, az E-felvételi rendszerében kell. Ennek határideje augusztus 7. A pótfelvételi ponthatárait pedig  várhatóan augusztus 27-én fogják kihirdetni.

Fontos: a pótfelvételire kizárólag azok jelentkezhetnek, akik az idei általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egy szakra sem, vagy eleve nem is jelentkeztek. Ha felvettek valahova – akár nem első helyen megjelölt szakra is –, de mégsem oda szeretnél járni, akkor sajnos most nem élhetsz ezzel az opcióval. Ebben az esetben legközelebb a keresztféléves felvételin próbálkozhatsz újra.

Keresztféléves felvételi: új esély februárban

Nem jártál sikerrel a pótfelvételin sem, vagy időközben meggondoltad magad, és más irányba indulnál el? A keresztféléves képzések lehetnek a megoldás. A februárban induló egyetemi szakokra a jelentkezési időszak október közepén indul és november 15-ig tart.

Keresztféléves felvételi 2025: ilyen pontok kellettek a bejutáshoz a legnépszerűbb alapszakokon

A ponthatárokat 2026 január második felében hirdetik ki, így azok, akik sikeresen felvételt nyernek, februárban már el is kezdhetik tanulmányaikat. A keresztféléves eljárás menete hasonló az általános felvételihez: három képzést jelölhetsz meg díjmentesen, ugyanazon szak állami és önköltséges formája pedig egynek számít. További három hely is megjelölhető, de azokért már fizetni kell.

Újraérettségizés: ha a pontszám volt a gond

Ha az idei érettségi eredményeid nem hozták a remélt pontokat, akár ezen is javíthatsz – az érettségi vizsgák ugyanis ismételhetők, sőt szintet is válthatsz.

Az őszi vizsgaidőszakban háromféle lehetőséged van:

  • Szintemelő vizsga: már meglévő középszintű érettségit emelt szinten ismételhetsz meg.
  • Ismétlő érettségi: egy korábban már teljesített vizsgatárgyat vehetsz újra azonos szinten, vagy emelt szintről középszintre váltva.
  • Kiegészítő vizsga: új tantárgyból tehető érettségi, ami még nem szerepel a bizonyítványodban.

Az őszi írásbeli vizsgák 2025. október 10. és 27. között zajlanak, az emelt szintű szóbelik november 6-10. között, a középszintű szóbelik pedig november 17-21. között lesznek.

Rendes, előrehozott vagy szintemelő? Mutatjuk, milyen fajtái vannak az érettséginek

Fontos: ha tanulói jogviszony nélkül szeretnél vizsgázni, számolnod kell a költségekkel. A 2025-ös díjak a következők:

  • Középszintű vizsga: 44.000 Ft tantárgyanként
  • Emelt szintű vizsga: 73.000 Ft tantárgyanként

A díjat az Oktatási Hivatalnak kell befizetni, és ha időben – a jelentkezési határidő lejárta előtt – visszavonod a jelentkezésed, a befizetett összeget visszaigényelheted. A határidő után azonban sem a jelentkezés módosítására, sem a vizsgadíj visszatérítésére nincs lehetőség.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.