Megérkeztek a 2025-ös felvételi ponthatárok, ám nem mindenki örülhetett a szerdai SMS-nek. Több tízezer jelentkező maradt le a vágyott szakokról, sőt sokan egyáltalán nem kerültek be semmilyen képzésre. Ha te is azok közé tartozol, akik nem nyertek felvételt, ne keseredj el: több alternatíva is a rendelkezésedre áll. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen lehetőségek közül választhatsz, ha első körben nem sikerült bejutni az egyetemre vagy főiskolára.
Hibás pontszámítás? Érdemes utánanézni!
Tavaly is előfordult, hogy néhány jelentkező pontjai nem helyesen lettek kiszámolva – és ez az idei évben sem kizárt. Ha úgy érzed, hogy valamilyen adminisztratív hiba történt a pontszámítás során, érdemes utánajárni a lehetőségeknek.
Eduline-felmérés: a felvételizők 26 százaléka szerint elszámolták a pontjait
Az Oktatási Hivatal szerint a besorolási döntést követően 15 nap áll rendelkezésedre, hogy jelezd az észrevételeidet. Ezt az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címek egyikére küldött rövid levélben teheted meg, amelyben összefoglalod, szerinted hol lehet a hiba.
A Hivatal minden beérkező jelzést megvizsgál, és ha valóban hibát találnak, módosíthatják a besorolási döntést. Fontos tudni, hogy minden esetben kapsz választ – még akkor is, ha nem változtatnak a döntésen, mert nem történt jogszabálysértés.
Hogy lehet, hogy ugyanazon a szakon az egyik egyetemen 98, a másikon 500 a ponthatár?
Pótfelvételi: második esély a bejutásra
Ha egyik általad megjelölt szakra sem vettek fel, még nincs minden veszve: július 30-án elindul a pótfelvételi eljárás. Ez egy második lehetőség arra, hogy bekerülj valamilyen felsőoktatási intézménybe – igaz, szűkebb kínálatból és jellemzően önköltséges képzésekből választhatsz.
Jelentkezni ugyanúgy, mint az általános felvételi eljárásban, az E-felvételi rendszerében kell. Ennek határideje augusztus 7. A pótfelvételi ponthatárait pedig várhatóan augusztus 27-én fogják kihirdetni.
Fontos: a pótfelvételire kizárólag azok jelentkezhetnek, akik az idei általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egy szakra sem, vagy eleve nem is jelentkeztek. Ha felvettek valahova – akár nem első helyen megjelölt szakra is –, de mégsem oda szeretnél járni, akkor sajnos most nem élhetsz ezzel az opcióval. Ebben az esetben legközelebb a keresztféléves felvételin próbálkozhatsz újra.
Keresztféléves felvételi: új esély februárban
Nem jártál sikerrel a pótfelvételin sem, vagy időközben meggondoltad magad, és más irányba indulnál el? A keresztféléves képzések lehetnek a megoldás. A februárban induló egyetemi szakokra a jelentkezési időszak október közepén indul és november 15-ig tart.
Keresztféléves felvételi 2025: ilyen pontok kellettek a bejutáshoz a legnépszerűbb alapszakokon
A ponthatárokat 2026 január második felében hirdetik ki, így azok, akik sikeresen felvételt nyernek, februárban már el is kezdhetik tanulmányaikat. A keresztféléves eljárás menete hasonló az általános felvételihez: három képzést jelölhetsz meg díjmentesen, ugyanazon szak állami és önköltséges formája pedig egynek számít. További három hely is megjelölhető, de azokért már fizetni kell.
Újraérettségizés: ha a pontszám volt a gond
Ha az idei érettségi eredményeid nem hozták a remélt pontokat, akár ezen is javíthatsz – az érettségi vizsgák ugyanis ismételhetők, sőt szintet is válthatsz.
Az őszi vizsgaidőszakban háromféle lehetőséged van:
Az őszi írásbeli vizsgák 2025. október 10. és 27. között zajlanak, az emelt szintű szóbelik november 6-10. között, a középszintű szóbelik pedig november 17-21. között lesznek.
Rendes, előrehozott vagy szintemelő? Mutatjuk, milyen fajtái vannak az érettséginek
Fontos: ha tanulói jogviszony nélkül szeretnél vizsgázni, számolnod kell a költségekkel. A 2025-ös díjak a következők:
A díjat az Oktatási Hivatalnak kell befizetni, és ha időben – a jelentkezési határidő lejárta előtt – visszavonod a jelentkezésed, a befizetett összeget visszaigényelheted. A határidő után azonban sem a jelentkezés módosítására, sem a vizsgadíj visszatérítésére nincs lehetőség.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
