Rendes, előrehozott vagy szintemelő? Mutatjuk, milyen fajtái vannak az érettséginek

Szeptember 5-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket az őszi érettségire. Érdemes tudnotok, hogy a vizsgának több fajtája is van. Mutatjuk, milyen érettségi vizsga fajták közül választhattok.

Az őszi vizsgákra az adott középiskolában vagy a kormányhivatalon keresztül tudtok jelentkezni, amelyhez mindkét esetben a jelentkezési lap leadásával tudtok megtenni. Ez várhatóan augusztus közepétől lesz elérhető az Oktatási Hivatal (OH) honlapján.

Milyen vizsgák közül választhattok?

Az Oktatási Hivatal összeállítása szerint az érettséginek összesen hét fajtája van:

  • rendes: a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga
  • előrehozott: a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga
  • szintemelő: egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése
  • pótló: a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett érettségi vizsga folytatása
  • javító: a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett sikertelen érettségi vizsga megismétlése
  • ismétlő: az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése
  • kiegészítő: a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga
Az OH kiemeli, hogy a sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok befejezése előtt tett szintemelő érettségi vizsga esetében csak a rendes érettségi vizsga időszakában lehet javító vizsgára jelentkezni. Pótló vizsgára bármelyik további vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.