Mennyibe kerül az őszi érettségi 2024-ben?

Tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése ingyenes. Azonban utána már komoly összeget kell fizetni tárgyanként. Mutatjuk, mennyibe kerül 2024-ben az őszi érettségi.

Szeptember 5-ig adhatjátok le a jelentkezéseket, ha ősszel szeretnétek érettségizni. Abban az esetben, ha már nem rendelkeztek hallgatói jogviszonnyal, akkor az érvényes érettségi vizsgára való jelentkezés egyik feltétele a vizsgadíj befizetése és annak igazolásának bemutatása.

A középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő összeget kell kifizetni. Emelt szintű érettségi vizsga esetében azonban már az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára.

A 2024-es érettségi vizsgadíj tárgyanként:

  • középszinten: 40.000 forint
  • emelt szinten: 67.000 forint

Ha a középszintű jelentkezéseteket egy középiskolában nyújtjátok be, akkor a vizsgadíjat az intézményben kell befizetnetek. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén viszont minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni az összeget.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.