Felvételi 2025: miért van az, hogy az egyetem végül nem indította el a szakot?

Az idei felvételin is rengeteg olyan szak volt, főleg felsőoktatási szakképzések, amiket végül az egyetemek nem indítottak el.

Nem mindenki ébredt boldogan a ponthatárok utáni nap, és nem feltétlen azért, mert kevés pontja lett a felvételin. Idén is voltak olyan diákok, akik azért nem kerültek be egyetemre, mert a felsőoktatási intézmény ugyan meghirdette, de végül nem indította el a képzést.

Ponthatárok 2025

Felmerülhet benneteket a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka? Ilyenkor általában a túl kevés jelentkező miatt dönt így az egyetem. Ilyen akkor történhet meg, ha például az érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el azt a minimumot, amennyivel az intézmény elindítaná a képzést. Ezt nevezik minimum kapacitásszámnak, ami a tavalyihoz hasonlóan az idei felvételi eljárásban sem szerepelt.

Ha emiatt nem vettek fel benneteket egyetemre, akkor se essetek kétségbe, hiszen néhány nap és indul a pótfelvételi.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.