Felvételi 2025: úgy tűnik, idén is nagy a káosz a pontok számításánál

Nulla pont a középiskolai eredményeknél, fel nem töltött középiskolai bizonyítvány és be nem számított érettségi – csak néhány olyan probléma, amivel több diák is szembesült, aki idén jelentkeztek egyetemre. A ponthatárokat pedig a jövő héten, július 23-án húzzák.

A 2025-ös felvételi eljárásban tavalyhoz hasonlóan 500 pontos rendszerben számolják a pontokat, amelynek keretében a diákok

  • a középiskolai tanulmányi eredményeikre (utolsó két tanév év végi eredménye plusz az érettségik átlaga is itt számít) 200 pontot
  • az érettségi eredményeikre 200 pontot
  • és 100 intézményi pontot kaphatnak.

Ez elsőre pofonegyszerűnek is tűnik, azonban mint mindenben, itt is az ördög a részletekben rejlik, hiszen az egyetemek maguk határozhatják meg többek között:

  • a középiskolai- illetve az érettségi eredményeknél milyen tárgyat vesznek figyelembe ötödikként
  • milyen tárgyakból számítják az érettségi pontokat
  • előírnak-e kötelezően emelt szintű érettségit

és egyébként az intézményi pontoknál hány pontot adnak a nyelvvizsgára, az emelt szintű érettségire pluszban vagy éppenséggel milyen versenyeket plusz (általában az egyetem által szervezett fizetős) kurzusokat díjaznak.

Az intézményi pontokat ráadásul nem az Oktatási Hivatal dolgozza fel, hanem mindig az adott egyetem. Ebből fakadóan vannak olyan helyek, ahol viszonylag olajozottan dübörög a bürokrácia, máshol meg éppen csak döcög.

Intézményi pontok számítása 2025

Az Eduline sok olyan diákról is tud, akinek még nem jelentek az intézményi pontjai a rendszerben, sőt az Érettségi 2025 Facebook-csoportban többen jelezték, hogy a középiskolai tanulmányi pontjaikra bő egy héttel a ponthatárhúzás előtt még mindig nullát ír ki a rendszer.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ezzel nincsen is probléma, hiszen

az ügyintézési időszakban benyújtott kérelmek és dokumentumok feldolgozása folyamatosan zajlik, egészen a ponthatár-kihirdetés előtti napokig.

Lemaradt a bizonyítvány

Gond akkor van, ha valaki például nem vette észre, hogy hiánypótlást kapott és elfelejtette feltölteni az ügyintézési határidő végéig, azaz július 9-ig feltölteni a középiskolai bizonyítványait. Vagy csak véletlenül lehagyta tizedikest. Sajnos ilyenre volt idén is példa. Ebben az esetben a rendszer kizárólag az érettségi eredményeket duplázza, mert a tanulmányi pontokból nem tud számolni.

Így viszont akár ötven-hatvan pontnál is többet lehet veszíteni, mert a középszintű érettségi eredmények alapból kevesebb pontot érnek egy emelt szintűnél. Például egy 81 százalékos középszintű ötös történelemérettségire a felvételin csak 54 pont jár.

Tavaly volt olyan felvételiző, akinek rendszerhiba miatt törölték 11. osztályos bizonyítványát, és hiába jelezte az Oktatási Hivatalnak többször is e-mailben és telefonon, a problémát július közepe óta nem sikerült megoldani, így a valóshoz képest 54 ponttal alacsonyabb pontszáma volt a felvételin, emiatt pont nem jutott be arra a szakra, ahova legjobban szeretett volna.

Érettségi pontok nullázva

Az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy a mostani eljárásban lenullázódott azoknak a felvételizőknek az érettségi pontja, akik földrajzból vizsgáztak középszinten és az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karára jelentkeztek.

A szerkesztőségünkhöz beérkező olvasói levelekből kiderült, hogy az Óbudain a korábban években a felvételi eljárásban figyelembe vették a földrajzot, azonban a 2025-ös követelményekben már nem szerepel. Az egyik diáklány úgy fogalmazott, hogy ezzel kapcsolatban érdeklődött az egyetemen, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy a „Felvi oldalán van valami tévedés, de majd a pontszámításnál ez megoldódik"

A probléma azonban nem oldódott meg, mert a Felvi nem számolt a földrajzért járó érettségi pontokkal, emiatt 60 ponttal kevesebb a felvételiző pontja, mint amennyi a földrajz beszámításával lenne.

Az Óbudai Egyetem szerint a középszintű földrajzérettségit figyelembe veszik az érettségi pontoknál, viszont a középiskolai eredmények számításánál nem. (Itt számítják be az öt érettségi tárgy százalékos átlagát függetlenül a szinttől.) Így, aki az OE-n gazdasági alapszakra jelentkezett és a földrajz volt az ötödik érettségi tárgya, annak értelemszerűen nem tudnak négy tárgyból érettségi átlagot számítani. Emiatt mutatnak nullát a tanulmányi pontok.

Az Óbudai Egyetem szerkesztőségünknek küldött válaszából kiderült, hogy a 2026-os eljárásban már az érettségi átlagnál is figyelembe veszik a földrajzérettségit.

Hasonló adminisztratív probléma volt tavaly a biológia-egészségtan tantárggyal a Semmelweis Egyetemen.

Ha szeretnétek ellenőrizni a pontjaitokat, akkor az Eduline kalkulátorával megtehetitek.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.