Az öt legnépszerűbb bölcsésztudományi képzésnél elég változatos, hogy hol húzták a legmagasabb ponthatárokat.
Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során.
A bölcsésztudományi képzési területen a legtöbben pszichológiára készülnek, melyre 2696 elsőhelyes jelentkezés érkezett. Szintén népszerű még az anglisztika, a közösségszervezés, a szabad bölcsészet és a történelem.
Kiválasztottunk néhány egyetemet, és megnéztük, tavaly milyenek voltak a ponthatárok ezen az öt képzésen. Bár ezek idén változhatnak, segítségül szolgálhat ahhoz, hogy tudjátok, mire számíthattok majd a ponthirdetéskor.
Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben
A legnépszerűbb nappali és állami ösztöndíjas bölcsész szakok ponthatárai 2024-ben:
pszichológia
anglisztika
közösségszervezés
szabad bölcsészet
történelem
Évről évre több tízezer jelentkezőt vonzanak ugyanakkor a pedagógusképzések is, kiváltképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a legnagyobb vidéki intézmények, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem. Illetve több intézményben a bölcsésztudományi karokon vannak a népszerű kommunikáció- és médiatudomány képzések is.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
