Az idei év második legnépszerűbb képzésén, egy egyetem kivételével, 400 pont feletti határt húztak tavaly mindenhol.
Nem lesz könnyű dolguk idén sem azoknak, akik pszichológiát szeretnének tanulni valamelyik egyetemen. Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szak, idén összesen 8912-en jelentkeztek valamelyik egyetem pszichológia képzésére. Ebből 2849-en az első helyen jelölték meg azt.
Mutatjuk hány ponttól lehetett bejutni tavaly a pszichológia szakot indító egyetemek államilag támogatott képzéseire:
Egyetemi felvételi 2025: hány ponttal lehet bejutni jogra?
Pontszámítás 2025-ben
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is 500 pontos rendszerben számolják a felvételizők ponthatárait.
Ebből:
Hogy ezek hogyan és miből tevődnek össze, azt ebben a cikkünkben magyarázzuk el részletesen.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Mikor jönnek a ponthatárok?
Július 23-án értesülhetnek a felvételizők arról, hogy felvételt nyertek-e az általuk választott képzésre.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
A ponthatárhúzás alkalmával minden évben szerveznek a nagyobb városokban, egyetemvárosokban bulit. Ilyenkor koncertek és kerekasztal beszélgetések keretében várják a diákok a pillanatot, amikor végre kikerülnek a ponthatárok. Pécsett és Budapesten biztosan lesz Pont Ott Parti, a kapcsolódó cikkben pedig mutatjuk, hogy mikor és hol:
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
