Ilyen ponthatárokat húztak tavaly a pszichológia képzéseken

Az idei év második legnépszerűbb képzésén, egy egyetem kivételével, 400 pont feletti határt húztak tavaly mindenhol.

  • Rodler Lili

Nem lesz könnyű dolguk idén sem azoknak, akik pszichológiát szeretnének tanulni valamelyik egyetemen. Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szak, idén összesen 8912-en jelentkeztek valamelyik egyetem pszichológia képzésére. Ebből 2849-en az első helyen jelölték meg azt.

Mutatjuk hány ponttól lehetett bejutni tavaly a pszichológia szakot indító egyetemek államilag támogatott képzéseire:

  • ELTE: 453
  • PPKE: 460
  • SZTE: 446
  • DE: 443
  • KRE: 441
  • PTE: 437
  • PE: 366

Egyetemi felvételi 2025: hány ponttal lehet bejutni jogra?

Pontszámítás 2025-ben

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is 500 pontos rendszerben számolják a felvételizők ponthatárait.

Ebből:

  • tanulmányi eredmények 200 pontot,
  • az érettségi eredmények 200 pontot,
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok) 100 pontot érnek.

Hogy ezek hogyan és miből tevődnek össze, azt ebben a cikkünkben magyarázzuk el részletesen.

Mikor jönnek a ponthatárok?

Július 23-án értesülhetnek a felvételizők arról, hogy felvételt nyertek-e az általuk választott képzésre.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

A ponthatárhúzás alkalmával minden évben szerveznek a nagyobb városokban, egyetemvárosokban bulit. Ilyenkor koncertek és kerekasztal beszélgetések keretében várják a diákok a pillanatot, amikor végre kikerülnek a ponthatárok. Pécsett és Budapesten biztosan lesz Pont Ott Parti, a kapcsolódó cikkben pedig mutatjuk, hogy mikor és hol:

 

 

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.