Ide elég a kettes is - ezeken a szakokon döbbenetesen alacsony ponthatárok voltak 2024-ben

Bármi lehetséges, mióta két évvel ezelőtt eltörölték a felsőoktatási felvételi eljárás minimumponthatárait - még az is, hogy kettes-hármas érettségivel egyetemre lehessen járni.

  • Székács Linda

2024-ben néhány alapképzésen döbbenetesen alacsony ponthatárok születtek.

  • A Tomori Pál Főiskola levelező önköltséges gazdálkodási és menedzsment alapképzésére 98,
  • A Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, önköltséges környezettan alapképzésére 98,
  • A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola nappi tagozatos, önköltséges kereskedelm és marketing alapképzésére 82,
  • a levelező, önköltséges gazdaságinformatikus alapképzésre pedig mindössze 78

pont kellett a bekerüléshez a maximum 500 pontból.

Hogyan lehetséges?

A rekordalacsony pontszámok úgy jöhettek össze, hogy a megváltozott felvételi rendszer már 2023-ban is érvényes szabályai szerint megszűnt a központilag meghatározott minimumponthatár. Ez alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt.

Az új szabályok szerint a minimumponthatárokról az egyetemek dönthetnek. Vannak, amik eltörölték ezt a feltételt, ezért tehát bizonyos szakokra akár 100-150 ponttal is be lehet kerülni, máshol - például a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Corvinuson is - magasabb minimumponthatárokat húztak, és egyes képzésekre lehetetlen 370-400 pont alatt bekerülni.

 

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.

Új vezetői tisztség jön létre az Oktatási Hivatalban: több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket

Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.