A vizsga többi része után az íráskészségről kérdeztük a nyelvtanárt.
Az olvasott szöveg értését és a nyelvhelyességi feladatokat követően a hallás utáni szövegértés és az önálló szövegalkotás feladataival kellett szembenézniük a vizsgázóknak.
Mivel a hallott szövegértés hanganyaga nem jutott el az Eduline-hoz, ezért arról a szaktanár nem tudott véleményt mondani. Az viszont látható a feladatok felépítéséből, hogy az előző évekhez képest nem változott. A döntő az lehet ezekkel kapcsolatban, hogy milyen minőségű volt a hanganyag.
A rövid és hosszú esszék esetében az általunk kérdezett nyelvtanár hasonló véleményt alkotott, akárcsak a vizsga első felével kapcsolatban. "A baráti levélhez fűzött inputszöveg, amire reagálni kellett, feleslegesen bonyolultnak tűnik" - fejtette ki, illetve azt is hozzátette, hogy itt is sok olyan kifejezés volt, ami meghaladja a B1-es nyelvi szintet. "Itt ugye már használhattak szótárat, de nem feltétlenül okos arra használni az időt, hogy az alap szövegben nem ismert/tanult szavakat keresgéljük" - emelte ki.
A rövid esszével kapcsolatban annyit mondott, hogy ahogy tavaly is, idén is rengeteg információt kellett belesűrítsenek a vizsgázók egy rövid 80-100 szavas levélbe. És ahhoz, hogy egybefüggő és értelmes szöveget kapjanak nagyon összeszedetten kell fogalmazniuk.
A középszintű angolérettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:
A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze majd az angolérettségi 150 pontja.
Bővebben az angolérettségivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
