A középszintű történelemérettségin a diákoknak két esszéfeladatot kellett megoldaniuk: egy rövidebbet és egy hosszabbat. Megmutatjuk, milyen témák közül választhattak, és milyen elvárásoknak kellett megfelelniük a hosszú esszék megírásakor.
Az érettségizők a hosszú esszék megírásakor az alábbi két téma közül választhattak:
A Rákóczi szabadságharc 1703-1711 között tartott, ebben az időszakban Magyarország a Habsburg birodalom része. A szabadságharc kirobbanásának oka, a növekvő jobbágyterhek, az elviselhetetlen adóztatás, amit az osztrákok azért vezettek be, mert a török kiűzése komoly anyagi megterhelést jelentett II. Lipót (1657-1705) államának. A szabadságharchoz rövid időn belül a nemesek is csatlakoztak elsősorban a hivatalok betöltésében való hátrányos helyzetük, a protestáns vallás udvari elutasítása és a birtokok török hódoltság utáni visszaszerzésének lehetetlensége miatt. 1703-ban a szabadságharc az ország Észak-keleti területeiről (Rákóczi és Bercsényi birtokai) a fokozatosan terjeszkedett a Duna-Tisza köze és a Felvidék területeire. A szabadságharc kezdetén a parasztokat a nemesség elleni gyűlölet is vezérelte és a nemesség félt a felkelőktől. Azonban a bécsi udvar nem bánt megfelelően a magyar nemesekkel, nem orvosolta sérelmeiket, így azok közül végül többen csatlakoztak Rákóczihoz (pl. Károlyi Sándor). Rákóczi Kiadta a vetési pátenst (rendelet), aminek értelmében a szabadságharchoz csatlakozó jobbágyok és családtagjaik mentesültek az adóterhek alól. Sok jobbágy beállt a szabadság harc seregébe (80.000 fő is volt a sereg létszáma), míg a nemesek munkáskéz nélkül maradtak.
1705-ben a szécsényi országgyűlés megválasztotta Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé. 24 tagú szenátus állt mellette, melynek elnöke Bercsényi Miklós lett. Rákóczi teljhatalommal rendelkezett a külügyek, a pénzügyek és a hadügyek terén. Felhasználhatta a kancelláriát, amely a legfontosabb hivatal volt. Ennek vezetője Ráday Pál. Az egész ország területén vallásszabadságot hirdetett, Magyarország államformáját lengyel mintára konföderációban határozta meg (szövetségi állam).
XIV. Lajos, francia király 1708-ig támogatja a szabadságharcot, mert a spanyol örökösödési háborúban a Habsburg-Angol szövetség elleni harcban kedvező volt számára a keleti szövetséges. A kuruc állam bevételei a nemesfémbányákból, a vámokból, a fejedelmi birtokokból származtak. Saját pénzt veretett rézből (rézlibertás), ami gyorsan inflálódott, gyengült az értéke. Rákóczi tervezte a közteherviselés bevezetését, de szembefordultak vele. Megszervezte a Gazdasági Tanácsot, amely a szabadság harc gazdasági ügyeit intézte: fegyverellátás, ruházat, élelmezés. Manufaktúrákat alapított és tárházakat (raktár) létesített. Magyarország ipara elmaradott, ezért a hadsereg ellátása és az állami kiadások előteremtése nehéznek bizonyult.
Kuruc hadsereg: A szabadságharc kezdetén szervezetlen és fegyelmezetlen a sereg. Képzetlenek voltak. Végvári, császári, külföldi katonák és Thököly seregéből származó harcosok is harcoltak itt. A többség könnyűlovas, a kisebbség gyalogság (talpasok), és van egy kevés tüzérség is. Létszám eleinte 80 ezer fő, de visszaesett 30 ezerre. Két nagy tábort találunk: a) mezei katonák (irreguláris csapat), b) tanult, kiképzett csaptok (reguláris, hivatalos csapat). A kuruc sereg a gyors, hirtelen támadás módszerét alkalmazta, a nyílt ütközeteket kerülték. Komoly problémát jelentett a hadseregben a nemesek és a parasztok közötti ellentét, amit nehéz volt Rákóczinak tompítani.
1707-ben beiktatták Rákóczit erdélyi fejedelemé. Ugyanebben az évben országgyűlést tartottak Ónódon. A győzelmek mellett megerősödött az ellenzék, akik támadták Rákóczit. Ennek oka a vetési pátens és annak következményei, a hosszú háború, az értéktelen pénz, a béketárgyalások kudarca. Az országgyűlésen a hadikiadásokra kétmillió forint hadiadót szavaztak meg, aminek a befizetése a nemességre is vonatkozott, így bevezették a közteherviselést. Döntöttek a hadirokkantak, az özvegyek és az árvák állami gondoskodásáról. A nemesség egy része ezzel nem tudott azonosulni. Ezen az országgyűlésen történik meg a Habsburg ház trónfosztása.
Bercsényi vezeti fel: „eb ura fakó, József császár nem királyunk”: a németek császára lehet, de Magyarországnak nem, idegen származású nem ülhet a trónon (= detronizáció). Rákóczi célja a terjeszkedés északnyugati irányba (Morvaország+Szilézia), így èletre akar hozni egy magyar-morva-sziléziai konföderációt. 1708-ban legjobb seregével indul Morvaország irányába (I. Frigyes Vilmost szeretné magyar királynak), viszont Trencsén mellett döntő vereséget szenved a császári csapatoktól. Ez fordulópontot jelentett.
1708-tól a védekezésre maradt csak energia és folyamatos visszavonulást figyelhetünk meg , csökkent a szabadságharc anyagi háttere: nem érkezik támogatás Franciaországból, külpolitikailag egyre inkább elszigetelődik, a nemesek pedig hazakényszerítik a jobbágyokat, nem tartják be a vetési pátenst. Megbomlik a nemzeti egység. Árulók kerülnek ki a kuruc seregből, pl.: Bezerédy Imre. 1708-ban a sárospataki országgyűlésen minden jobbágynak szabadságot ígért Rákóczi (jobbágyfelszabadítás), viszont a kiegyenlítetlen erőviszonyokon már nem tud változtatni.
1710-ben a Romhányi ütközet után elindultak a titkos tárgyalások Rákóczi és az udvar között (Pálffy János). Rákóczit Károlyi Sándor képviselte.
II. Rákóczi Ferenc nagy energiákat fektetett abba, hogy a nemesek és a parasztok között összhangot teremtsen, de a törekvése sikertelen maradt.
1711. április 30-án megkötötték a szatmári békét és ezzel véget ért a szabadságharc. Május 1-jén a kuruc csapatok letették a fegyvert a Nagymajtényi-síkon.
Bethlen István a Horthy korszak (1920-1944) Magyarországának meghatározó politikusa, akinek miniszterelnöki kinevezése 1921-ben történt, mivel elődjének, Teleki Pálnak legitimista nézetei miatt távozni kellett a kormányfői székből. Bethlen politikai és gazdasági lehetőségeit alapvetően meghatározta az 1920. június 4-én született Trianoni békeszerződés, aminek értelmében Magyarország területeinek 2/3-át elveszítette.
Teleki távozásával a rendszer konszolidációja Bethlenre maradt. 1921-ben a Habsburg ház trónfosztása eloszlatja a legitimista reményeket és megnyugtatja a szomszédos államokat. A stabil kormányzati rendszer megteremtése érdekében egy erős kormánypárt létrehozása az érdeke (belép a kisgazda pártba, ezzel egyesül a két kormánypárt (KNEP+ Kisgazda): Egységes Párt. Ezután 1922 végén új választójogi rendeletben szabályozza a választójogot (nem elegáns, mert a választójogot törvényben illik szabályozni. Csökken a választásra jogosultak száma és néhány nagyváros kivételével nyílt szavazás keretében történik a választás Magyarországon. Ez a rendszer biztosítja, hogy 1922-től a választásokon állandósul a kormánypárt fölénye. A felsőház visszaállításával (1926) pedig az a célja hogy a parlamentben biztosítsa a konzervatív túlsúlyt, illetve visszaszorítsa a szélsőségeseket. Bethlen megegyezik a baloldali ellenzékével (Bethlen-Peyer paktum). 1921 dec. 22.-én történik a megegyezés az MSZDP vezetőivel , aminek értelmében az MSZDP legális párt maradhat (részt vehet a választásokon, politikai gyűléseket tarthat, újságja lehet, cserébe az MSZDP lemond a közalkalmazottak, vasutasok és a postások szervezkedéséről, a politikai sztrájkról, és ígéretet tesz, hogy nem támadják a rendszert külföldön.
Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása a gazdaságban új helyzetet teremtett. Eddig vám nélküli kereskedelem, illetve közös pénz, bank és hitelrendszer volt, most Magyarország külkereskedelemre utalt ország, ahol az ipari kapacitás fennmaradt, de a nyersanyagtermelő területek (Erdély, Felvidék) elvesztek. Az ország értékesítési lehetőségei beszűkültek. 1924-ben Magyarország Népszövetségi kölcsönhöz folyamodik (250 millió aranykorona), megkezdődik az új iparágak fejlesztése pl. nagy fejlődésen megy át a textilipar, megkezdődik a vegyipari termelés és a bauxit kitermelése. Nagy hangsúlyt fektet a gazdaságélénkítésre, illetve a közigazgatás és oktatás korszerűsítése. A mezőgazdaságban pedig elterjed a gépesítés. A pénzügyi függetlenség fontos eleme, hogy 1924-ben létrehozzák a Magyar Nemzeti Bankot, majd 1927 jan. 1-én bevezetik a korona helyett a pengőt. A gazdasági sikerek révén 1929-re a termelés meghaladja a háború előtti szintet (+12%).
A pengő értékállósága biztosított volt, az állami alkalmazottak pedig megfelelően magas fizetéshez jutottak (pl. egyetemi tanár 800-900 pengő, amikor 1kg hús 1 pengőbe került).
A gazdasági fellendülés mellett komoly energiákat fordítottak az oktatás és kultúrpolitika területére. A költségvetés legnagyobb része erre a területre esett. A vallási és közoktatási miniszter Klebelsberg Kunó volt aki előirányozta az analfabétizmus csökkentését, aminek érdekében a iskolákat építettek a falvakban és tanítói lakásokat létesítettek. A népiskolai törvény (1926) segítségével 10% alá csökkent az analfabéták aránya. Emellett a kultúrfölény elméletét is megfogalmazza Klebelsberg, aminek szellemében be kell bizonyítani, hogy a magyarság a Kárpát medencében magasabb színvonalú államiság fenntartására képes, mint a környező népek, amelyek részesültek a magyar területekből. A magyar felsőoktatást (Szegedi egyetem) és a tudományt is fejleszti (kutatóintézetek). Ennek érdekében népszerűsíti a Magyar tudomány eredményeit a világban (Collegium Hungaricumok létesítése Berlinben, Bécsben, Rómában).
Bethlen kormányfői tevékenysége a nagy gazdasági világválság idején zárult (1931), de eltökélt célja, volt, hogy a népszerűtlen intézkedések után visszatér a hatalomba.
A konszolidáció tehát megszilárdítást jelent, amely tevékenység folyamán Bethlen a Horthy rendszernek megteremtette a hosszabb távú működési kereteit és kialakította a gazdasági belpolitikai és külpolitikai kapcsolatrendszerét.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
A rövid esszék nem hivatalos megoldásait itt nézhetitek meg:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
