Így kellett megírni a rövid esszéket a középszintű töriérettségin

A középszintű történelemérettségin a diákoknak két esszéfeladatot kellett megoldaniuk: egy rövidebbet és egy hosszabbat. Megmutatjuk, milyen témák közül választhattak, és milyen elvárásoknak kellett megfelelniük a rövid esszék megírásakor.

Történelem érettségi 2025
  • Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről
  • Vallások, Hunyadi, II. világháború - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
  • Bethleni konszolidáció, liberalizmus, Rákóczi-szabadságharc - nehéz esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
  • Az egyik páros kifejezetten jónak bizonyul a töriérettségi esszéi között a szaktanár szerint
  • Az ötösért nagyon meg kell küzdeni - ilyennek látja a töritanár a középszintű töriérettségi első felét
  • Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
  • Így kellett megírni a rövid esszéket a középszintű töriérettségin
  • Így kellett megoldani a középszintű töriérettségi hosszú esszéit
  • "Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt" - ilyennek látták a diákok a középszintű történelemérettségit
  • Barátságos esszétémákat kaptak az emeltesek - így értékelik a kapott feladatokat a vizsgázók történelemből
  • „A rövid feladatok nehezebbek voltak, az esszékkel viszont nincs baj” - töritanárral beszéltünk a töriérettségiről
  • Az alábbi két feladat közül választhattak a diákok:

     

    A szaktanár szerint így érdemes megírni a Liberalizmusról szóló esszét:

    A liberalizmus eszméje a Nagy Francia forradalom (1789) idejéből ered. majd a XIX. században (T1) bontakozott ki elsősorban Angliában és az USA területén (T2). Egy szellemi és politikai irányzat (eszmerendszer), amelynek középpontjában a szabadság áll (liberté) (E1). A liberalizmus alapelve a hatalom ellenőrzése a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elve által (E1), illetve az egyén szabadságának (E1) biztosítása. A XIX. század első felében az értékrendje összekapcsolódik a nacionalizmussal (E2), mivel az egyén szabadságának követelése mellett a nemzet szabadságának (szuverenitásának) (K) megteremtése is a célja (E2). A korszakban az azonos nyelvet beszélő és azonos kulturális hagyományokkal rendelkező társadalmi csoportok a nemzeti azonosságtudat révén nemzetté formálódtak (E2) és a szabadságuk és önállóságuk kiívásáért forradalmakat robbantottak ki. A nemzeti kultúra, illetve a történelmi azonosságtudat és hagyomány ápolása (F) illetve az alkotmányos jogok megteremtése Itáliában is összekapcsolódott ( F), így a liberalizmus eszméjéhez az olasz egység (egységes Olaszország) megteremtésének igénye is kötődik (F).

     

    Így pedig az Európa népességének változásáról szóló esszét:

    Az európai kontinens a gazdasági-társadalmi fejlettséget tekintve a világ élmezőnyéhez tartozott a XX. század második felében és a XXI. század elején is. A civilizációs fejlettség következtében a második világháború után számos olyan jóléti intézkedés került bevezetésre (kiterjesztett társadalombiztosítás, nyugdíj, minimálbér, javuló orvosi ellátás) amelyeknek komoly demográfiai következménye van. Az európai népesség kb. 1980-ig a természetes szaporodás segítségével nagymértékben növekedett (15%), tehát az élveszületések száma magasabb volt, mint a halálozásoké. Azonban 1980 óta megszűnt ez a magas születési mutató, mert a jóléti intézkedések hatása azzal a következménnyel járt, hogy az idősek eltartásához, már nem szükséges a családban a sok gyermek, hiszen a fejlett államokban a nyugdíj és a társadalombiztosítási rendszer gondoskodik az időskorúakról. Így számos országban a születési ráta 2,0 alá csökkent, ami a természetes fogyást eredményezi. Ezt az európai országok bevándorlással ellensúlyozzák a XX. század utolsó évtizedétől napjainkig (az egykori gyarmatokról különösen sokan vándoroltak be a gyarmattartó országokba), ezzel magyarázható, hogy a kontinens népessége a természetes fogyás ellenére mégis növekszik. A világ fejlődő országaiban (India, afrikai országok) igen magasak a születési mutatók, viszont már a növekedés mértéke csökkent, mert számos országban elterjedtek az európai jóléti intézkedések és ez a születési mutatók csökkenéséhez vezetett. A gyermekvállalási hajlandóság csökkenése tehát egy civilizációs jelenség.

     

    Mikor jönnek a hivatalos megoldókulcsok?

    Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.

     

    Hozzászólások

    Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

    A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

    Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

    Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

    Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

    A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

    A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

    A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

    Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

    A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.