A középszintű történelemérettségin a diákoknak két esszéfeladatot kellett megoldaniuk: egy rövidebbet és egy hosszabbat. Megmutatjuk, milyen témák közül választhattak, és milyen elvárásoknak kellett megfelelniük a rövid esszék megírásakor.
Az alábbi két feladat közül választhattak a diákok:
A szaktanár szerint így érdemes megírni a Liberalizmusról szóló esszét:
A liberalizmus eszméje a Nagy Francia forradalom (1789) idejéből ered. majd a XIX. században (T1) bontakozott ki elsősorban Angliában és az USA területén (T2). Egy szellemi és politikai irányzat (eszmerendszer), amelynek középpontjában a szabadság áll (liberté) (E1). A liberalizmus alapelve a hatalom ellenőrzése a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elve által (E1), illetve az egyén szabadságának (E1) biztosítása. A XIX. század első felében az értékrendje összekapcsolódik a nacionalizmussal (E2), mivel az egyén szabadságának követelése mellett a nemzet szabadságának (szuverenitásának) (K) megteremtése is a célja (E2). A korszakban az azonos nyelvet beszélő és azonos kulturális hagyományokkal rendelkező társadalmi csoportok a nemzeti azonosságtudat révén nemzetté formálódtak (E2) és a szabadságuk és önállóságuk kiívásáért forradalmakat robbantottak ki. A nemzeti kultúra, illetve a történelmi azonosságtudat és hagyomány ápolása (F) illetve az alkotmányos jogok megteremtése Itáliában is összekapcsolódott ( F), így a liberalizmus eszméjéhez az olasz egység (egységes Olaszország) megteremtésének igénye is kötődik (F).
Így pedig az Európa népességének változásáról szóló esszét:
Az európai kontinens a gazdasági-társadalmi fejlettséget tekintve a világ élmezőnyéhez tartozott a XX. század második felében és a XXI. század elején is. A civilizációs fejlettség következtében a második világháború után számos olyan jóléti intézkedés került bevezetésre (kiterjesztett társadalombiztosítás, nyugdíj, minimálbér, javuló orvosi ellátás) amelyeknek komoly demográfiai következménye van. Az európai népesség kb. 1980-ig a természetes szaporodás segítségével nagymértékben növekedett (15%), tehát az élveszületések száma magasabb volt, mint a halálozásoké. Azonban 1980 óta megszűnt ez a magas születési mutató, mert a jóléti intézkedések hatása azzal a következménnyel járt, hogy az idősek eltartásához, már nem szükséges a családban a sok gyermek, hiszen a fejlett államokban a nyugdíj és a társadalombiztosítási rendszer gondoskodik az időskorúakról. Így számos országban a születési ráta 2,0 alá csökkent, ami a természetes fogyást eredményezi. Ezt az európai országok bevándorlással ellensúlyozzák a XX. század utolsó évtizedétől napjainkig (az egykori gyarmatokról különösen sokan vándoroltak be a gyarmattartó országokba), ezzel magyarázható, hogy a kontinens népessége a természetes fogyás ellenére mégis növekszik. A világ fejlődő országaiban (India, afrikai országok) igen magasak a születési mutatók, viszont már a növekedés mértéke csökkent, mert számos országban elterjedtek az európai jóléti intézkedések és ez a születési mutatók csökkenéséhez vezetett. A gyermekvállalási hajlandóság csökkenése tehát egy civilizációs jelenség.
Mikor jönnek a hivatalos megoldókulcsok?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
