Az ötösért nagyon meg kell küzdeni - ilyennek látja a töritanár a középszintű töriérettségi első felét

Kifejezetten igyekszik a feladatlap arra, hogy a szakkifejezéseket minél alaposabban számon kérje a tanulóktól. Néhol belemegy olyan részletekbe is, melyek nem tipikus témák az érettségin - ilyennek látja a középszintű töriérettségit az Eduline által megkérdezett szaktanár.

A középszintű történelemérettségi első része komoly kihívás elé állította a diákokat – legalábbis ezt állítja az általunk megkérdezett történelemtanár. Elmondása szerint:

„Csak a rövid feladatokból ötöst szerezni nagyon nehéz lesz, mert ezek megoldásához alapos és biztos tudás szükséges.”

Történelem érettségi 2025
  • Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről
  • Vallások, Hunyadi, II. világháború - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
  • Bethleni konszolidáció, liberalizmus, Rákóczi-szabadságharc - nehéz esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
  • Az egyik páros kifejezetten jónak bizonyul a töriérettségi esszéi között a szaktanár szerint
  • Az ötösért nagyon meg kell küzdeni - ilyennek látja a töritanár a középszintű töriérettségi első felét
  • Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
  • Így kellett megírni a rövid esszéket a középszintű töriérettségin
  • Így kellett megoldani a középszintű töriérettségi hosszú esszéit
  • "Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt" - ilyennek látták a diákok a középszintű történelemérettségit
  • Barátságos esszétémákat kaptak az emeltesek - így értékelik a kapott feladatokat a vizsgázók történelemből
  • Példaként említette a tanácsköztársaság témáját érintő feladatot, amely szokatlan módon olyan részletre kérdezett rá, amit ritkán szoktak elővenni az iskolai tanórákon. Hasonló a helyzet az ipari forradalomhoz kapcsolódó kérdéssel is – bár ez klasszikus témának számít, itt is olyan részlet van hangsúlyozva, a feladatban, amelyre nem feltétlenül gondolnának elsőként.

    A tanár szerint ugyanakkor akadtak gyakorlatiasabb feladatok is: a szöveges források alapján, logikus következtetések révén sok kérdés megoldható anélkül is, hogy a diákoknak minden részletet fejből kellene tudniuk – ez a tendencia az elmúlt évekhez hasonlóan idén is érezhető volt.

    Idén több, vallásokkal kapcsolatos feladat is szerepelt a feladatsorban. A zsidó emancipációval foglalkozó kérdés például azért jelenthetett nehézséget, mert olyan részleteket érintett, amelyek a tanórai anyagban nem mindig jelennek meg.

    A feladatok között akadtak mélyebb történelmi ismereteket igénylők is – ilyen volt például a Hunyadi Mátyás háborúit érintő kérdés. Bár a megadott források – köztük egy térkép – segíthetik a megoldást, a tanár szerint a pontos válaszok megtalálásához alaposabb előismeretekre van szükség.

    Végül azt tanácsolja a diákoknak, hogy bátran alkalmazzák a kizárásos technikát, amely sok esetben hatékony segítséget nyújthat a megoldásban.

     

    Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

    A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.