Az ötösért nagyon meg kell küzdeni - ilyennek látja a töritanár a középszintű töriérettségi első felét

Kifejezetten igyekszik a feladatlap arra, hogy a szakkifejezéseket minél alaposabban számon kérje a tanulóktól. Néhol belemegy olyan részletekbe is, melyek nem tipikus témák az érettségin - ilyennek látja a középszintű töriérettségit az Eduline által megkérdezett szaktanár.

A középszintű történelemérettségi első része komoly kihívás elé állította a diákokat – legalábbis ezt állítja az általunk megkérdezett történelemtanár. Elmondása szerint:

„Csak a rövid feladatokból ötöst szerezni nagyon nehéz lesz, mert ezek megoldásához alapos és biztos tudás szükséges.”

Példaként említette a tanácsköztársaság témáját érintő feladatot, amely szokatlan módon olyan részletre kérdezett rá, amit ritkán szoktak elővenni az iskolai tanórákon. Hasonló a helyzet az ipari forradalomhoz kapcsolódó kérdéssel is – bár ez klasszikus témának számít, itt is olyan részlet van hangsúlyozva, a feladatban, amelyre nem feltétlenül gondolnának elsőként.

A tanár szerint ugyanakkor akadtak gyakorlatiasabb feladatok is: a szöveges források alapján, logikus következtetések révén sok kérdés megoldható anélkül is, hogy a diákoknak minden részletet fejből kellene tudniuk – ez a tendencia az elmúlt évekhez hasonlóan idén is érezhető volt.

Idén több, vallásokkal kapcsolatos feladat is szerepelt a feladatsorban. A zsidó emancipációval foglalkozó kérdés például azért jelenthetett nehézséget, mert olyan részleteket érintett, amelyek a tanórai anyagban nem mindig jelennek meg.

A feladatok között akadtak mélyebb történelmi ismereteket igénylők is – ilyen volt például a Hunyadi Mátyás háborúit érintő kérdés. Bár a megadott források – köztük egy térkép – segíthetik a megoldást, a tanár szerint a pontos válaszok megtalálásához alaposabb előismeretekre van szükség.

Végül azt tanácsolja a diákoknak, hogy bátran alkalmazzák a kizárásos technikát, amely sok esetben hatékony segítséget nyújthat a megoldásban.

 

Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.