Megosztóra sikerült a középszintű történelemérettségi a diákok számára. Edényi László történelemtanár szerint a vizsga első része egy kicsit tényleg erősebbre sikerült, az előző évekhez képest. Az esszéknél viszont jó témákat kaptak a vizsgázók, azonban a terjedelem már okozhatott gondot.
Véget ért a töriérettségi, melyre középszinten 180, emelt szinten pedig 240 percet kaptak a diákok. Ahogyan arról már írtunk, az érettségi első felében szereplő 12 feladat az idén kifejezetten nehézre sikerült. Ahhoz, hogy valaki ötöst szerezzen, komoly tudásra volt hozzá szüksége.
A történelemtanár úgy véli, az érettségi első részének sikeres megoldásához a diákoknak alaposan kellett ismerniük a történelmi szakkifejezéseket. Emellett nehézséget jelenthetett az is, hogy bizonyos feladatok olyan témarészekre kérdeztek rá, amelyeket a tanulók talán kevésbé mélyen ismertek vagy nem hangsúlyosan tanultak.
Ugyanakkor idén is voltak olyan gyakorlatias feladatok, amelyek megoldásához elsősorban a szöveges források értelmezésére és logikus következtetések levonására volt szükség — ezek a kérdések akkor is megoldhatók, ha a diák nem emlékszik minden részletre. Ez a megközelítés az elmúlt évek vizsgáira jellemző tendencia folytatása.
Mennyire voltak kemények az esszék?
Az első rövid esszé a liberalizmusról szólt, ami a 19. századi politikai eszmékhez kapcsolódott. Edényi szerint ezt a témát a nacionalizmussal kellett összekötni, ugyanis a forrás egyértelműen utal ennek a kapcsolatára.
A 19. században a nemzeti liberális gondolkodás meghatározó irányzatként jelent meg Európa-szerte. A korszak középpontjában az egyéni szabadságjogok álltak, ugyanakkor fontos célként fogalmazódott meg a nemzetek felszabadítása is az idegen uralom alól. Franciaország és a Habsburg Birodalom mind olyan nagyhatalmak voltak, amelyek jelentős befolyással bírtak ebben az időben. A töritanár kiemelte, hogy az esszének is ezt kellett tükröznie. Emellett elvárt volt a liberalizmus eredetének és alapelveinek bemutatása is.
Európa demográfiájának változásáról szólt a másik rövid esszé, ami egy érdekesebb feladatnak bizonyult.
„Nagyon jó egyébként, izgalmas, csak nem tudom mennyire ismerik azokat a szakszavakat a fiatalok, amelyek idekapcsolódnak.”
- mondta Edényi, aki szerint például a természetes szaporodás, vagy természetes fogyás, illetve az élve születések száma is olyan jellegű szakkifejezések, melyek nagyon hasznosak, ha belekerültek a szövegbe.
A feladathoz megadott forrásból szerencsére könnyen ki lehet következtetni a lényeget, amely szerint Európában csökkent a népességnövekedés üteme a 80-as évektől. Ehhez a diákoknak ismernie kellett viszont azt a civilizációs jelenséget, amely ezt befolyásolta.
A 15-ös feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódott. Ez elég összetett volt, mert nemcsak a szabadságharc belső ellentéteire kellett koncentrálni, hanem arra is, hogyan épült ki a kuruc állam, milyen szerepe volt Rákóczinak, és mi vezetett a bukáshoz. Emellett pedig fontos volt a nemesek és a jobbágyok közötti feszültséggel is foglalkozni.
Mindezek miatt a tanár szerint a feladat túl nyitott, és nehéz eldönteni, pontosan mit várnak el a diákoktól. Akik sokat tudnak, azok számára különösen nehéz lehetett, mert nem könnyű ennyi információt szakszerűen és tömören kifejteni a megadott terjedelemben.
A Bethlen István-féle konszolidációs téma is hasonlóan nehéz volt. Bár a feladat megfogalmazása jobban segített irányítani a válaszokat, a témakör itt is nagyon széles volt. A diákoknak számolniuk kellett a Bethlen–Peyer-paktummal, a választójog szabályozásával, a népszövetségi kölcsönnel, a Magyar Nemzeti Bank megalapításával, valamint a kultúrpolitikával is — utóbbira egy Klebelsberg-idézet hívta fel a figyelmet. A tanár úgy érzi, hogy ez is túl sok információ egy esszébe, főleg ha valaki részletesen akar fogalmazni.
Edényi szerint összességében az esszéfeladatokkal önmagukban nincs gond, a nehézséget inkább az jelenthette, hogy nagyon sok tudásanyagot kelett belesűríteni a korlátozott terjedelembe.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
