Megosztóra sikerült a középszintű történelemérettségi a diákok számára. Edényi László történelemtanár szerint a vizsga első része egy kicsit tényleg erősebbre sikerült, az előző évekhez képest. Az esszéknél viszont jó témákat kaptak a vizsgázók, azonban a terjedelem már okozhatott gondot.
Véget ért a töriérettségi, melyre középszinten 180, emelt szinten pedig 240 percet kaptak a diákok. Ahogyan arról már írtunk, az érettségi első felében szereplő 12 feladat az idén kifejezetten nehézre sikerült. Ahhoz, hogy valaki ötöst szerezzen, komoly tudásra volt hozzá szüksége.
A történelemtanár úgy véli, az érettségi első részének sikeres megoldásához a diákoknak alaposan kellett ismerniük a történelmi szakkifejezéseket. Emellett nehézséget jelenthetett az is, hogy bizonyos feladatok olyan témarészekre kérdeztek rá, amelyeket a tanulók talán kevésbé mélyen ismertek vagy nem hangsúlyosan tanultak.
Ugyanakkor idén is voltak olyan gyakorlatias feladatok, amelyek megoldásához elsősorban a szöveges források értelmezésére és logikus következtetések levonására volt szükség — ezek a kérdések akkor is megoldhatók, ha a diák nem emlékszik minden részletre. Ez a megközelítés az elmúlt évek vizsgáira jellemző tendencia folytatása.
Mennyire voltak kemények az esszék?
Az első rövid esszé a liberalizmusról szólt, ami a 19. századi politikai eszmékhez kapcsolódott. Edényi szerint ezt a témát a nacionalizmussal kellett összekötni, ugyanis a forrás egyértelműen utal ennek a kapcsolatára.
A 19. században a nemzeti liberális gondolkodás meghatározó irányzatként jelent meg Európa-szerte. A korszak középpontjában az egyéni szabadságjogok álltak, ugyanakkor fontos célként fogalmazódott meg a nemzetek felszabadítása is az idegen uralom alól. Franciaország és a Habsburg Birodalom mind olyan nagyhatalmak voltak, amelyek jelentős befolyással bírtak ebben az időben. A töritanár kiemelte, hogy az esszének is ezt kellett tükröznie. Emellett elvárt volt a liberalizmus eredetének és alapelveinek bemutatása is.
Európa demográfiájának változásáról szólt a másik rövid esszé, ami egy érdekesebb feladatnak bizonyult.
„Nagyon jó egyébként, izgalmas, csak nem tudom mennyire ismerik azokat a szakszavakat a fiatalok, amelyek idekapcsolódnak.”
- mondta Edényi, aki szerint például a természetes szaporodás, vagy természetes fogyás, illetve az élve születések száma is olyan jellegű szakkifejezések, melyek nagyon hasznosak, ha belekerültek a szövegbe.
A feladathoz megadott forrásból szerencsére könnyen ki lehet következtetni a lényeget, amely szerint Európában csökkent a népességnövekedés üteme a 80-as évektől. Ehhez a diákoknak ismernie kellett viszont azt a civilizációs jelenséget, amely ezt befolyásolta.
A 15-ös feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódott. Ez elég összetett volt, mert nemcsak a szabadságharc belső ellentéteire kellett koncentrálni, hanem arra is, hogyan épült ki a kuruc állam, milyen szerepe volt Rákóczinak, és mi vezetett a bukáshoz. Emellett pedig fontos volt a nemesek és a jobbágyok közötti feszültséggel is foglalkozni.
Mindezek miatt a tanár szerint a feladat túl nyitott, és nehéz eldönteni, pontosan mit várnak el a diákoktól. Akik sokat tudnak, azok számára különösen nehéz lehetett, mert nem könnyű ennyi információt szakszerűen és tömören kifejteni a megadott terjedelemben.
A Bethlen István-féle konszolidációs téma is hasonlóan nehéz volt. Bár a feladat megfogalmazása jobban segített irányítani a válaszokat, a témakör itt is nagyon széles volt. A diákoknak számolniuk kellett a Bethlen–Peyer-paktummal, a választójog szabályozásával, a népszövetségi kölcsönnel, a Magyar Nemzeti Bank megalapításával, valamint a kultúrpolitikával is — utóbbira egy Klebelsberg-idézet hívta fel a figyelmet. A tanár úgy érzi, hogy ez is túl sok információ egy esszébe, főleg ha valaki részletesen akar fogalmazni.
Edényi szerint összességében az esszéfeladatokkal önmagukban nincs gond, a nehézséget inkább az jelenthette, hogy nagyon sok tudásanyagot kelett belesűríteni a korlátozott terjedelembe.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
