„Amikor megláttuk Örkényt, mindenki fellélegzett” - ilyennek érezték a diákok a magyarérettségit

Alig volt olyan diák az idei magyarérettségin, aki nem Örkényt választotta. Az Eduline-nak nyilatkozó érettségizők szerint a szövegértés kifejezetten könnyű volt, de az irodalmi tesztben akadt néhány olyan feladat, ami gondot okozott.

Május 5-én középszinten 77 972 diák érettségizett magyarból középszinten, akiknek idén is egy két részből álló vizsgasort kellett megoldaniuk. Középszinten az I. rész egy 40 pontos szövegértésből és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból állt.

A diákok az első részben idén egy keresztnevekről szóló szöveget kaptak, ahol többek között a Szoboszló vezetéknévhez kellett keresztnevet választaniuk, amit meg is kellett indokolniuk és azt is ki kellett fejteniük, hogy a névadás során milyen törvényi szabályozókat kell figyelembe venni.

Az irodalmi tesztben a Bánk bán, a Szigeti veszedelem és a Jónás könyve is előkerült. A memoriterek közül a Himnusz, Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én, valamint Babits Jónás imája című versét kérték számon.

Könyűnek érezték a szövegértést a diákok

Egy vidéki nyelvi előkészítős osztályba járó Botond az Eduline-nak azt mondta, hogy úgy érzi, neki nagyon jól sikerült a magyar.

Szerintem az utóbbi évek legkönnyebb szövegértését kaptuk, de az irodalmi feladatlap is kifejezetten barátságos volt.

- tette hozzá a diák, akinek a dominós feladat okozott némi nehézséget, mert nem mindegyik műről hallott.

A budapesti gimnazista Zsófi is hasonló véleményen volt, ő például nagyon örült a szövegértésben lévő táblázatoknak, amiből az adatokat csak ki kellett olvasni. A műveltségi tesztben neki a szerző, mű, műfajos feladat okozott nehézséget, mert nem ilyesmire készült.

A Békés megyei Kiara például ugyanennél a feladatnál mindenhova regényt írt be „valahova csak jó lesz alapon”, viszont szerinte az utóbbi évek legkönnyebb szövegértését kapták.

A szegedi gimnazista Rózának az irodalmi feladatlap ment nehezebben, mert szerinte a tanáruk erre a részre nem fektetett nagy hangsúlyt, így néhány feladatnál „tippmixelt”, hogy ne hagyjon semmit sem üresen.

A memoritereket tudtam, és a szövegértés is tetszett

– jegyezte meg a diáklány.

Örkény tarolt

A második részben az érettségizőknek 150 percük volt arra, hogy elemezzék Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját vagy pedig különböző korok történelmi események irodalmi feldolgozásáról kellett írniuk egy általános témakifejtő esszét.

Az összes Eduline-nak nyilatkozó diák Örkényt választotta.

Amikor megláttuk Örkényt, mindenki fellélegzett

- mondta Kiara, aki az évforduló miatt Jókait még egyszer átnézte, de nagyon megörült, mikor meglátta a novellaelemzést.

Zsófinak is nagyon feküdt Örkény, szerinte talán egy kicsit sokat is írt, de reméli ez a pontozásnál nem lesz baj.

A magyarérettségivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.