Minden a nevek körül forog - ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében

Nevekről szóló szöveg a szövegértésben, stílusirányzatok, memoriter, műfajok, fogalmak az irodalmi műveltségi feladatlapban. Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében, és mennyi idejük lesz ezek megoldására. A magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.

  • Székács Linda

Minden a nevek körül forog a magyarérettségi első részében. Erről szóló szöveget kaptak a diákok a szövegértésében.

A feladatlap I. részében jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet, vagy annak egy részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani az azokkal kapcsolatos feladatokat. Így mérik fel ugyanis azt, hogy mennyire képesek figyelmesen olvasni és értelmezni a kapott szöveget.

Magyarérettségi 2025

A szövegértésben kapott feladatok között idén szerepel táblázat, a helyes válasz aláhúzása és számos indoklást igénylő példa is.

Ezek megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén I. részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.

Az idei tesztben számonkérnek stílusirányzatokat, műfajokat, fogalmakat, de feltűnik köztük Arany János és Zrínyi Miklós is.

Az I. feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van. Ennyi idő alatt kell tehát kivitelezniük a kapott szöveg figyelmes elolvasását, értelmezését, a hozzá kapcsolódó feladatok megoldását és az irodalmi műveltségi teszt kitöltését is.

Milyen feladatokat kaptak az emelt szinten vizsgázók?

Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

A magyarérettségi legfontosabb eseményeiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.