Ezeknek a diákoknak nem kell jelentkezési lapot leadni a középiskolai felvételin

2025. február 20-ig lehet benyújtani a jelentkezési és a tanulói adatlapokat a középiskolai felvételihez.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint azoknak a nyolcadikosoknak nem kell beküldenie a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapot a középiskolai felvételi eljárás során, akik 8 vagy 6 osztályos gimnáziumba járnak, és:

  • nem váltanak iskolát
  • vagy másik középiskolába mennek, de a fogadó intézmény igazgatója a KIFIR rendszeren kívül veszi át őket.

Minden más esetben a nyolcadikosoknak és azoknak is, akik 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba készülnek, le kell adniuk a jelentkezésüket a kiválasztott intézménybe.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös középiskolai felvételiről

Fontos tudni, hogy a központi írásbeli vizsgára külön kell jelentkeznie a diákoknak. Erre december 2-ig van lehetőség elektronikusan és papíralapon egyaránt. A vizsgákat pedig a következő év elején, 2025. január 18-án (szombat) 10 órától fogják tartani. A pótló központi felvételi vizsga időpontja 2025. január 28. 14 óra.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.