Akár 700 ezer forintot is elkérhetnek az egyik legnépszerűbb szak önköltséges képzéséért

200 ezer forintos képzést alig találni, átlagosan 300-400 ezer forintot kell félévente fizetni a tandíjakért. Megnéztük, mennyit kell fizetnie azoknak a frissen felvett hallgatóknak, akik a nappali alapképzésüket önköltséges formában fogják végezni szeptembertől az egyetemen.

120 990 jelentkező közül 90 334-en nyertek felvételt idén a felsőoktatásba. Az előző évhez hasonlóan idén is a legtöbb jelentkezést a gazdálkodási és menedzsment alapszakra adták le. Azonban míg tavaly a kereskedelem és marketing volt a második legnépszerűbb, idén a pszichológia jött fel a helyére.

Ponthatárok 2024

Ennyibe kerül egy félév önköltséges összege a legnépszerűbb szakokon 2024-ben:

gazdálkodási és menedzsment

  • CORVINUS: 700.000 Ft
  • BGE-PSZK: 410.000 Ft
  • BME-GTK: 300.000 Ft
  • ME-GTK: 250.000 Ft

pszichológia

  • DE-BTK: 300.000 Ft
  • ELTE-PPK: 300.000 Ft
  • KRE-BTK: 300.000 Ft
  • PTE-BTK: 300.000Ft

jogász

  • ELTE-ÁJK: 390.000 Ft
  • PPKE-ÁJK: 385.000 Ft
  • PTE-JÁK: 300.000 Ft
  • SZTE-JÁK: 300.000 Ft

ápolás és betegellátás (ápoló)

  • DE-ETK: 300.000 Ft
  • KRE-GESZK: 300.000 Ft
  • PTE-ETK: 300.000 Ft
  • SE-ETK: 300.000 Ft

kereskedelem és marketing

  • BGE-KKK: 430.000 Ft
  • METU-ÜKT: 449.000 Ft
  • ELTE-GTK: 350.000 Ft
  • OE-KGK: 321.000 Ft
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.