Az elmúlt évek legalacsonyabb átlaga született magyar nyelv és irodalomból az idei tavaszi érettségi vizsgákon, de matematikából és történelemből sem túl szívderítőek az eredmények. A tragikusan rossz átlagtól az idegen nyelvek mentették meg az idén érettségiző középiskolásokat, akik viszont angolból és németből óriásit javítottak.
Összesen 111 718 fő tett érettségi vizsgát a 2024-es tavaszi vizsgaidőszakban. Rendes érettségi vizsgából 208 779 született, míg előrehozottan 117 937 vizsgát írtak. Ebbe a számba beletartoznak azok a 12. évfolyamos technikumi tanulók is, akik a tanulmányaikat csak a 13. évfolyamon, szakmai vizsga után fejezik be, a fő érettségi tantárgyakból azonban már 12. osztályban leérettségiztek.
A vizsgázók az Oktatási Hivatal kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint a 2024-es tavaszi érettségin 3,81-es összesített érettségi átlagot értek el. Ez némileg elmarad a tavalyi 3,83-as eredménytől, az elégtelen eredmények aránya ugyanakkor a 2023-as 1,03 százalékról 0,99 százalékra csökkent.
Általánosságban elmondható ugyanakkor, hogy bizonyos tantárgyakból az elért átlag jóval alacsonyabb lett, mint az elmúlt öt évben bármikor, és egy-két apró kivétellel magyarból, matematikából és történelemből is rontottak a diákok. Az átlagot tulajdonképpen az angol és német nyelvből elért bravúr mentette meg; ezekből a tantárgyakból a 2023-as eredményekhez képest akár 14-15 százalékot is javítottak a vizsgázók.
Tragikus eredmények magyar nyelv és irodalomból
Az elmúlt öt év legalacsonyabb érettségi átlaga született a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségin; a 2024-ben vizsgázók vizsgaeredményének átlaga százalékban kifejezve ugyanis csupán 60,61 százalék. Ez több mint 5 százalékos romlás a 2023-as vizsgaeredményekhez képest. Ekkor a diákok átlagosan 65,95 százalékot teljesítettek az érettségin, míg a 2021-es átlag ennél is magasabb volt. Ebben az évben a karantén, az online oktatás és a koronavírus-járvány egyéb viszontagságai ellenére a diákok középszinten átlagosan 66,27 százalékos eredményt értek el magyarból.
A drasztikus romlás ugyanakkor egyfajta jelzésként is szolgálhat, 2024-ben ugyanis megújult a magyarérettségi. A diákok most először találkozhattak a szokásos szövegértési és szövegalkotási feladatok mellett nyelvtani szabályokra is rákérdező kérdésekkel, a gyakorlati szövegalkotást pedig felváltotta egy erősen a lexikális tudásra rákérdező irodalmi műveltségi teszt. Feltételezhető, hogy a romlás oka éppen ez a műveltségi teszt és az egyéb újítások, a diákok számára szokatlan, lexikális tudást igénylő feladatok, amiknek problematikusságát számos pedagógus kifejezte az érettségi vizsgák előtt.
Az Eduline-nak például Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja még márciusban azt mondta; az új magyarérettségi a korábbiakhoz képest több évtizedet lépett vissza, mert óriási tananyagot kell megtanulni már az írásbelire is, emiatt pedig nem marad arra idő, hogy a tanórákon a diákok elmélyülten ismerkedjenek meg a művekkel.
A magyar kultúrához való kapcsolódás az, ha valaki el tudja olvasni és értelmezni a szövegeket, a régieket és az újakat is. Ha a diákokat folyamatosan adatokkal bombázzuk, akkor ezt a célt nem fogjuk elérni. Nem nevelünk olvasókat attól, hogy elmondjuk, miről szól a könyv
- mondta akkor Schiller.
Emelt szinten ugyanakkor nem annyira drasztikus a romlás. 2024-ben a diákok 66,02 százalékos átlageredményt értek el, ami ugyan több mint 2 százalékkal elmarad a 2023-as emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi átlagától, még mindig erősebb eredmény, mint a 2022-es 63,54 százalék, vagy éppen az elmúlt öt év abszolút mélypontja; 2020, amikor mindössze 55,66 százalékot teljesítettek az emelt szinten vizsgázók.
Stagnáló eredmények matematikából
Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a 2024-es középszintű matematika érettségin a diákok átlagosan 53,71 százalékos eredményt értek el, emelt szinten pedig 68,39 százalékot. A tavalyi eredményekhez képest a középszintű vizsga átlaga némi javulást jelez, ekkor ugyanis matematikából 53,09 százalékot értek el a középiskolások, ellenben az emelt szintű vizsga eredménye 3 százalékkal elmarad a 2023-as év átlagától. Ekkor a diákok átlagosan 71,41 százalékot értek az emelt szintű érettségin matematikából.
Az elmúlt öt év adatait nézve ugyanakkor az átlageredmények matematikából nem kiugrók sem pozitív, sem negatív irányba. Közép- és emelt szinten egyaránt a 2020 és 2021-es év eredményeihez képest jobb, a 2022-es és 2023-as eredményekhez képest valamivel rosszabb átlag született.
A változások egyébként a matekot is érintették némileg, bár nem olyan drasztikusan, mint a magyar esetében. Emelt szintről lekerült néhány tétel középszintre, és bekerültek a középszintű vizsgába gazdasági számítások is, például a gyűjtőjáradék és törlesztőrészlet, valamint megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok. Ezek ugyanakkor nem igazán bukkantak fel az idei vizsgán, holott a diákok többsége arra számított, hogy benne lesznek.
Középszinten rontottak, emelten javítottak történelemből
Aggodalomra adhat okot, hogy az idei középszintű történelem érettségi vizsga 57,39 százalékos átlageredménye tulajdonképpen megfelel a 2020-as 57,28 százalékos eredménynek, bár közel sem olyan rossz, mint a 2021-es 52,20 százalékos mélypont. Ugyanakkor a 2022-es és 2023-as évhez képest ez az 57,39 százalék visszacsúszást jelent, ráadásul nem is keveset. 2023-ban átlagosan 62,60 százalékot értek el a diákok középszinten történelemből, így az idei eredmények ettől több mint 5 százalékkal maradnak el. Ezért pedig még új feladattípusok sem okolhatók, hiszen a változások a töriérettségit nem igazán érintették, mindössze néhány tétel került át emeltről középszintre, vagy éppenséggel fordítva.
Emelt szinten ugyanakkor sikerült némileg javítani. Történelemből idén 66 százalékot értek el az emelt szinten vizsgázók, ami az elmúlt öt év legjobb átlageredménye.
Remekeltek angolból és németből
Míg magyarból szomorú eredmények születtek, angolból és németből kifejezetten nagyot javítottak az érettségizők. A középszintű angolérettségi átlageredménye egy év alatt körülbelül 15 százalékkal javult, de németből is körülbelül 14 százalékot sikerült javítani. Az előbbiből 76,64 százalékos, az utóbbiból 69,05 százalékos átlageredmény született középszinten.
Javultak továbbá az emelt szintű nyelvi érettségik átlageredményei is. Idén angolból 82,72 százalékot értek el az emelt szinten vizsgázók, ami közel 6 százalékos javulás a 2023-as eredményekhez képest, németből pedig átlagosan 77,88 százalékot teljesítettek, ami az elmúlt öt év legmagasabb átlageredménye.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
