69 047 diák tette le a tollát pontban 12:00-kor, ennyien vizsgáztak 2024-ben matematikából középszinten. A vizsga első részében a diákoknak 12 rövid feladatot kellett megoldaniuk 45 perc alatt. Kaptak feladatokat többek között halmazokról, kellett százalékot számítaniuk, és voltak rövid geometriai példák is a logaritmus, a statisztikai feladatok és a függvények mellett.

A rövid feladatokról Anna, egy kaposvári gimnázium diákja az Eduline-nak azt mondta; ő nem túl jó matematikából, de azért vállalhatónak tartja a matekérettségi első részét.

Ezzel szemben Lídia, aki egy közgazdasági technikumban végzett magabiztosan azt nyilatkozta, hogy az első 12 feladatot még "a nyolcadikosok is meg tudták volna oldani", ugyanakkor hozzátette, hogy közgazdasági iskolaként náluk jóval hangsúlyosabb volt a matematika oktatás, mint például egy általános tantervű gimnáziumban. Feltehetően ezért érezte az első 12 feladatot "potyapontoknak".

"A 18-as feladat katasztrofálisan volt megfogalmazva"

A vizsgázóknak a második részben 135 perc alatt összesen öt példát; a II. A feladatrészben (13-as, 14-es, 15-ös feladat) három darab 9-14 pontos összetett, a II. B részben három komplex feladat közül kettőt kellett megoldaniuk és világosan jelölni, hogy melyik kettőt választották. Amennyiben ez a jelölés nem történt meg, a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot hagyja majd figyelmen kívül.

A feladattípusok között feltűntek többek között gráfok, egyenletek és valószínűségszámítás is, illetve egy új, a 2020-as Nemzeti alaptantervvel bekerült feladat, a sodrófa diagram.

A diákok szerint a második részben viszonylag sok pontot lehetett szerezni akkor is, ha egy-egy feladatot nem tudtak végig megoldani. Anna ugyanakkor hiányolta a gazdasági számításokat, hiszen új témakörök lévén azt várta, hogy ezek mindenképp benne lesznek az idei érettségiben.

"Elképesztően felidegeli az embert, hogy gyűjtőjáradékot ígértek, de még csak ehhez hasonló feladat sem volt benne" - panaszolta Lídia.

A lányok az érettégi II.B részében mindketten a 16-os feladatot hagyták ki. Azt mondták: amint meglátták, hogy a kör egyenletét kell kiszámolni, mindketten inkább átugrották ezt a feladatrészt. Szívesebben fogtak hozzá a 17-es, szolnoki habos islerről, és a 18-as elektromos autókról szóló feladatoknak. Az utóbbit viszont szerintük nagyon nehezen lehetett értelmezni. Sok időt töltöttek azzal, hogy egyáltalán megértsék, miről szól ez a feladat, miután azonban ez sikerült, mindketten rájöttek, hogy nem olyan bonyolult, mint amilyennek tűnik.

"Olyan rutinfeladatokat kaptunk, amik várhatóak voltak"

- nyilatkozta a Veszprémben érettségiző Gréti.

A technikumi diák az első részben 1-2 feladatnál érzett némi nehézséget, de azokat is meg lehetett oldani. Ellentétben a többi megkérdezettől, Gréti a 17-es feladatot hagyta ki a második részből, mivel a 16-os és a 18-as feladatok elmondása szerint nagyon könnyűek voltak. Azt is elmondta, hogy összességében ilyesmire számított, de azért ő is hiányolta a pénzügyi feladatokat és a számrendszereket az érettségiből, amelyekre az új Nemzeti alaptanterv miatt számítottak.

Enikő, aki egy budapesti gimnáziumban, angolul írta a matekérettségit, pozitívan csalódott, ugyanis könnyebbnek érezte, mint az előző évek feladatait. Bár neki más feladatsort kellett megoldani, mint azoknak, akik magyarul írták a vizsgát, szerinte jól sikerültek a számításai, és nem érezte, hogy lett volna olyan, amit ne gyakoroltak volna az órán.