Szolnoki habos isler és elektromos autó is szerepel a középszintű matekérettségi második részében. Mutatjuk, mit gondolnak a második feladatrészről a Studium Generale Matek Szekciójának szakértői.
Egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt az új NAT szerinti matekérettségiben, ennek ellenére egy pénzügyi ismeretekhez kapcsolódó feladat sem jelent meg a matekértettségi feladatsorában, ami még a Studium Generale szakértőit is meglepte.
Nagyon barátságos az egyenlet a 13-as feladatban, esetleg a B része okozhat fejtörést a diákoknak, mert korábban nem nagyon fordult elő hasonló az érettségiben, de ezt is ki lehetett következtetni a Matek Szekció szakértői szerint. A 14-es egy egyszerű síkgeometria, ez sem okozhatott gondot. A 15-ös feladatban viszont már megjelenik egy új témakör, ugyanis egy sodrófa diagram szerepel benne, de ez is diákbarát formában kerül elő, tehát, ha készültek rá, akkor meg tudják oldani a vizsgázók.
A B részében a feladatsornak a három feladat közül csak kettőt kell megoldani. A szakértők szerint valószínűleg a 16-ost hagyják majd ki a diákok, mert a koordinátageometria mindig mumusnak számít. A 17-es szolnoki habos islerről szóló feladat is ijesztő lehet elsőre, mert sok alfeladata van, annak ellenére, hogy általában csak három szokott lenni, de valójában nem nehéz: "korrekt, semmi újdonság nincs benne" – mondták lapunknak a 17-es feladatról. Tavaly nagyon hasonló feladat szerepelt középszinten, mint az idei 18-as elektromos autós sorozatos feladatban, tehát, akik azt megoldották gyakorlásként, azok itt sem találkozhatnak újdonságokkal.
Reggel kilenctől közép- és emelt szinten is diákok tízezrei vágtak neki a matematika érettséginek. A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettek.
Az első feladatrészben középszinten a diákoknak 10-12 feladatot kell megoldaniuk, erre 45 percük van. A második feladatrészre már 135 percük van, ott közép- és emelt szinten öt feladatot kapnak az érettségizők, de az utolsó három közül csak kettőt kell megoldani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
