Ezeken a tanári szakokon brutálisan magas, 450 pont feletti ponthatárok születtek

Július 24-én nyilvánosságra hozták az idei felvételi ponthatárait. Egyes tanári szakokon megdöbbentően magas ponthatárok születtek. Elmagyarázzuk, mi lehet az oka ennek.

  • Székács Linda

476 pont - ennyit ért el az a fevételiző, aki a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karára, angol-holland szakos tanárnak jelentkezett.

Évről évre előforduló jelenség a felsőoktatási felvételin, hogy egyes tanári szakokon megmagyarázhatatlanul magas ponthatárok születnek. Pedig a magyarázat nagyon is egyszerű: ezekre a képzésekre feltehetően csupán egyetlen egy diák jelentkezett, ő pedig ilyen kiváló eredményeket ért el a középiskolai évei alatt és az érettségin.

Mutatjuk az idei felvételi legmagasabb ponthatárait a tanári képzéseken:

  • ELTE - francia nyelv és kultúra tanára; német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára: 450
  • ELTE - angol nyelv és kultúra tanára; kémiatanár: 466
  • ELTE - magyar nyelv és irodalom szakos tanár; olasz nyelv és kultúra tanára: 466
  • DE - angol nyelv és kultúra tanára; holland nyelv és kultúra tanára: 476
  • SZTE - angol nyelv és kultúra tanára; orosz nyelv és kultúra tanára: 460
  • SZTE - magyar nyelv és irodalom szakos tanár; olasz nyelv és kultúra tanára: 460

Az idei felvételin egyébként a kormány nyilvánosságra hozott adatai szerint a gazdasági képzések után a legtöbb jelentkezőt a tanári képzések vonzották és nőtt azoknak a frissen felvett hallgatóknak a száma is, akik a tanári szakokon belül valamilyen természettudományos szakpárt jelöltek meg.

Ennek ellenére jelentkezők hiányában rengeteg tanári szakpár nem indult el idén sem.

A 2024-es ponthatárokat ide kattintva böngészhetitek.

Ponthatárok 2024

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.