Ponthatárok 2024: mutatjuk, hány pont kellett a pszichológia alapszakhoz

Idén is kifejezetten magasak voltak a ponthatárok a pszichológia alapszakon, volt ahova 460 pont kellett a bejutáshoz.

A pszichológia szak évek óta az egyik legnépszerűbb szak a felvételizők körében. Évente több ezer hallgató választja ezt a képzést. Idén 4984-en  jelölték meg első helyen, ennél többen egyedül csak a gazdálkodási és menedzsment (6801) szakra jelenkeztek első helyen. Az összes jelentkezést nézve pszichológia szakra pedig 20254 jelentkezés érkezett.

Ponthatárok 2024

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia alapszakát sokan jelölték meg első helyen, amelynek államilag támogatott formájára 1158-an, az önköltséges változatára pedig 259-en adták be a jelentkezésüket.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara is népszerű volt: első helyen 1064-en jelentkeztek államilag finanszírozott pszichológia képzésre. Az első helyes jelentkezők közül pedig 55-en a fizetős változatot jelölték meg.

A Károli Gáspár Református Egyetem állami finanszírozott, magyar nyelvű képzésére 884-en jelentkeztek első helyen, az angol nyelvű, államilag finanszírozott szakot elsőnek 49-en jelölték meg.

 

A 2024-es felvételi ponthatárok nappalis, állami pszichológia alapszakon:

  • Debreceni Egyetem – 443 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – 453 pont
  • Károli Gáspár Református Egyetem –  441 pont
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 460 pont
  • Pécsi Tudományegyetem – 437 pont
  • Szegedi Tudományegyetem – 446 pont

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.