Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Sokak számára mentőöv lehet a pótfelvételi. Ugyanis, ha valakit nem vesznek fel az általa megjelölt szakok egyikére sem, akkor még pótfelvételivel bekerülhet a felsőoktatásba. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Július 24-én este kiderültek a ponthatárok, összességében elmondható, hogy még a legnépszerűbb egyetemeken is feltehetően az új pontszámítás miatt csökkentek a ponthatárok. Ennek ellenére az ELTE jogi képzésére 476 ponttal és a Corvinus gazdasági alapszakjaira is extrém magas, 440 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni.
Nem volt gördülékeny az idei felvételi: rendszerhiba miatt törlődött bizonyítvány, fel nem dolgozott érettségi tanúsítvány, ukrajnai középiskolai eredmények – csak néhány példa, amivel azok a felvételizők szembesültek, akiknek a felvételin nem jól számolták a pontjait, és emiatt nem vették fel őket egyetemre. Az erről szóló teljes cikket itt találjátok. Innen pedig elolvashatjátok, hogy mi a teendő, ha esetleg ti is így jártatok.
Azok a diákok, akik július 24-én nem jutottak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a pótfelvételiről.
Kik adhatják le a jelentkezésüket a pótfelvételin?
A pótfelvételin csak azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. Vagyis a pótfelvételi nem jó megoldás azok számára, akik a "sima" felvételin az első vagy a második helyen megjelölt szakra nem jutottak be, a harmadik vagy éppen a negyedik helyen megjelölt képzésre viszont nem szeretnének beiratkozni, inkább újra nekifutnának a felvételinek. Ebben az esetben legközelebb februárban, a keresztféléves felvételi eljárásban jelentkezhettek.
Mikor van a pótfelvételi ponthatárhúzása?
Tavaly augusztus 28-án hirdették ki a ponthatárokat, ezért várhatóan idén is augusztus végén lesz a ponthatárhúzás.
Hány szakot lehet megjelölni a pótfelvételi eljárás során?
A pótfelvételi során mindössze egy szakot jelölhettek meg.
Akár államilag támogatott képzésekre is lehet jelentkezni?
Fontos tudni, hogy a pótfelvételi során az egyetemek általában jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, és többnyire azokat is önköltséges formában. Lehet azonban találni állami ösztöndíjas képzéseket is, és olyan szakokat is, amiket az általános felvételi eljárásban még nem is hirdették meg az intézmények, mert azokat később akkreditálták.
Hol lehet jelentkezni?
Kizárólag az E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni pótfelvételivel.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.