Felvételi 2024: itt vannak a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzések ponthatárai

Közel 121 ezren jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek a felsőoktatási felvételi eljárásban. Amit azonban tudni lehet, az az elsőhelyes jelentkezők száma. Eszerint idén sem sikerült letaszítani a népszerűségi rangsor első helyéről a gazdálkodási és menedzsment szakot, aminek a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésére összesen 4064-en jelentkeztek.

Ponthatárok 2024

De nagy a verseny a második legnépszerűbb képzésen, pszichológián is, amire 2758-an jelentkeztek állami ösztöndíjas, nappali képzési rendben, a lista harmadik helyén szereplő osztatlan jogászképzésre pedig 2409-en.

Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon:

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 370
  • Corvinus: 443
  • ELTE: 409

pszichológia

  • ELTE: 453
  • KRE: 441
  • PPKE: 460
  • SZTE: 446

jogász

  • ELTE: 476
  • KRE: 436
  • DE: 431

kereskedelem és marketing

  • BGE: 371
  • ELTE: 406
  • PTE: 377

mérnökinformatikus

  • BME: 340
  • ÓE: 382
  • SZE: 310

nemzetközi gazdálkodás

  • BGE: 370
  • ELTE: 426
  • CORVINUS: 478 (angol nyelven)

programtervező informatikus

  • ELTE: 365
  • DE: 322
  • PTE: 291

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 415
  • PPKE: 395
  • PTE: 424
  • Corvinus: 444

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.