Felvételi 2024: meghosszabbították a sorrendmódosítás időpontját, de egy fontos határidő már szerdán lejár

Dokumentumpótlásra július 10-ig, sorrendmódosításra július 16-ig van lehetőség.

  • Székács Linda

"2024. július 10-ig pótolhatják a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük" - tájékoztat a Felvi.

A dokumentumpótlás során a felvételizők a pontszámításhoz szükséges dokumentumokat tölthetik fel az E-felvételibe és követhetik nyomon azok elbírálását is. A Felvi ugyanakkor emlékeztet arra, hogy nem kell feltölteni a rendszerbe a

  • 2006. január 1. után megszerzett érettségi bizonyítványt, illetve tanúsítványt (így a 2024. május-júniusi érettségi eredményeket tartalmazókat sem),
  • a 2003. január 1. után megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat, illetve
  • a 2006. február 1. után szerzett hazai okleveleket (szakképesítést igazoló dokumentumokat, sporteredményeket, önkéntes katonai szolgálat igazolását)

mivel ezeket az Oktatási Hivatal az elektronikus közhiteles nyilvántartásból veszi át.

Amennyiben viszont a felsoroltak közül bármelyiket is 2006. előtt szereztétek, azokat fel kell töltenetek a rendszerbe, mégpedig szkennelve, vagy jól látható kép formájában.

"A külföldön érettségizők vagy felsőfokú oklevelet szerzők számára a dokumentumbenyújtási határidő 2024. július 16."

- írják.

Szintén július 16. a határideje a sorrendmódosításnak is. Azok, akik még nem éltek ezzel a lehetőséggel, eddig az időpontig egyetlen alkalommal módosíthatják a jelentkezéskor megadott képzések sorrendjét az E-felvételi Sorrendmódosítás menüpontjában. Úgy szakot ilyenkor már nem lehet felvenni.

A sorrendmódosításról bővebben ide kattintva olvashattok.

A ponthatárok július 24-én érkeznek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.