Mikor NEM érdemes sorrendet módosítani egyetemi felvételin?

Alig néhány hét múlva, július 10-én véget ér a 2024-es egyetemi felvételi ügyintézési időszaka. Mutatjuk, mikor nem érdemes élni a sorrendmódosítás lehetőségével.

  • Székács Linda

Az ügyintézési időszak során amellett, hogy lehetőségetek van hiánypótlásra és az adataitok módosítására, egyszeri alkalommal módosíthatjátok a jelentkezési sorrendeteket. Mivel azonban ezt követően már nem lesz lehetőségetek a jelentkezési sorrendetek variálására, érdemes nagyon átgondolni, hogy mikor használjátok el ezt a lehetőségetek.

Ha például valami miatt megváltozott az elképzelésetek és egy a listátokban korábban hátrébb sorolt egyetemre vagy képzésre mennétek, mindenképp érdemes sorrendet módosítanotok. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontos tudni, hogy új képzést ilyenkor már nem vehettek fel a jelentkezési listátokba, tehát csak a meglévő jelentkezési helyeiteket tudjátok variálni.

Szintén érdemes lehet fontolóra venni a sorrendmódosítást akkor is, ha idő közben elköltöztetek, vagy költözés előtt álltok, és inkább egy olyan egyetemre mennétek, ami közelebb van az új lakhelyetekhez.

NEM érdemes ugyanakkor sorrendet módosítani, ha

  • a jelentkezési listátok első helyén olyan képzés szerepel, ahol kötelező az alkalmassági vizsga, de ez nem sikerült nektek, vagy nem mentetek el rá. Ebben az esetben ugyanis erre a képzésre biztos, hogy nem kerülhettek be, függetlenül attól, hogy ez a képzés a lista hányadik helyén szerepel.
  • meggondoltátok magatokat és valamelyik képzésre egyáltalán nem szeretnétek bekerülni. Sorrendmódosítás helyett ugyanis ilyenkor célszerűbb törölni az adott képzést.

A képzés törlése ugyanis nem zárja ki a sorrendmódosítás lehetőségét, így az utóbbira továbbra is lesz lehetőségetek, ha az utolsó pillanatban is módosítanátok a sorrendeteket.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu