Alig néhány hét múlva, július 10-én véget ér a 2024-es egyetemi felvételi ügyintézési időszaka. Mutatjuk, mikor nem érdemes élni a sorrendmódosítás lehetőségével.
Az ügyintézési időszak során amellett, hogy lehetőségetek van hiánypótlásra és az adataitok módosítására, egyszeri alkalommal módosíthatjátok a jelentkezési sorrendeteket. Mivel azonban ezt követően már nem lesz lehetőségetek a jelentkezési sorrendetek variálására, érdemes nagyon átgondolni, hogy mikor használjátok el ezt a lehetőségetek.
Ha például valami miatt megváltozott az elképzelésetek és egy a listátokban korábban hátrébb sorolt egyetemre vagy képzésre mennétek, mindenképp érdemes sorrendet módosítanotok. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontos tudni, hogy új képzést ilyenkor már nem vehettek fel a jelentkezési listátokba, tehát csak a meglévő jelentkezési helyeiteket tudjátok variálni.
Szintén érdemes lehet fontolóra venni a sorrendmódosítást akkor is, ha idő közben elköltöztetek, vagy költözés előtt álltok, és inkább egy olyan egyetemre mennétek, ami közelebb van az új lakhelyetekhez.
NEM érdemes ugyanakkor sorrendet módosítani, ha
A képzés törlése ugyanis nem zárja ki a sorrendmódosítás lehetőségét, így az utóbbira továbbra is lesz lehetőségetek, ha az utolsó pillanatban is módosítanátok a sorrendeteket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
