Több oka is lehet annak, miért nem látjátok még a pontjaitokat az E-felvételi rendszerében.
Július 3-án hivatalosan is véget érnek a 2024-es érettségik, sokan azonban már jóval korábban, a szóbeli érettségi első napjaiban, június közepén túlestek az összes vizsgájukon és tudják minden eredményüket.
Ennek ellenére előfordulhat, hogy az E-felvételi rendszere továbbra is nullla pontot mutat. Ennek több oka is lehet. A legvalószínűbb, hogy mivel még zajlanak a vizsgák, az eredményeket egyelőre nem dolgozták fel, ezek nélkül pedig nem tudják kiszámolni a pontjaitokat. Nem kell azonban megijedni, hamarosan minden felkerül a rendszerbe.
Addig pedig, ha számolgatni szeretnétek, használjátok az Eduline kalkulátorát, amit itt érhettek el.
Csak egy szaknál nem látom a pontjaim
Amennyiben az a különleges helyzet állt elő a rendszerben, hogy csak egy bizonyos szak mellett nem jelennek meg pontok, előfordulhat, hogy kellett volna alkalmassági vizsgáznotok, de elfelejtettétek, vagy éppenséggel az sikertelen lett. Alkalmassági vizsga hiányában ez a jelentkezés érvénytelen, hiszen nem kerülhettek be olyan képzésre, ahol az előírás.
De az is megeshet, hogy valamilyen egyéb feltételt nem teljesítettetek. Például nem igazoltátok a végzettségeteket, nem teljesítettétek a szükséges érettségi követelményeket, vagy az egyetem nem rögzítette a pontszámításhoz szükséges eredményt a központi felvételi nyilvántartásba.
Ha ilyesmi történt, július 10-ig, vagyis a hiánypótlás utolsó napjáig van lehetőségetek ezek pótlására.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
