Ezeket a fontos dátumokat jegyezzétek meg, ha idén felvételiztek

Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, amikre az következő hónapokban oda kell figyelnetek, ha egyetemre készültök.

Már az érettségi harmadik hetének a végén járunk, nemsokára mindenki túllesz az összes írásbeli vizsgáján, és már csak szóbelikre kell készülni. Az emelt szintű szóbeliket 2024-ben június 5-12. között , a középszintűeket pedig június 17. és július 3. között tartják.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

 

A szóbelik mellett azoknak, aki idén jelentkeznek a felsőoktatásba, még jó pár másik dátumot is fejben kell tartaniuk a nyár végéig. Mutatjuk, miket írjatok fel a naptárba:

Június 9.: a felsőoktatási intézményektől eddig várható a felszólítás, ha az általuk kért dokumentumok hiányosak. A felhívást nekik kell kiküldeniük az intézményeknek, a dokumentumpótlást pedig minden esetben az abban meghatározott módon és határidőig kell teljesíteni.

Július 10.: eddig tart az ügyintézési időszak az E-felvételin. Legkésőbb eddig a napig tudjátok módosítani az adataitokat és a sorrendeteket, valamint benyújtani a még hiányzó dokumentumokat.

Július 16.: ha külföldi érettségivel vagy diplomával szeretnétek magyar egyetemre jelentkezni, akkor legkésőbb eddig tudjátok feltölteni a szükséges dokumentumokat a felsőoktatási felvételihez.

Július 24.: ezen a napon hirdetik ki az egyetemi felvételi ponthatárokat, tehát ekkor tudjátok meg, hogy felvételt nyertetek-e a kiválasztott egyetemre. Az eseményre valószínűleg idén is rendezvényekkel készülnek az ország több pontján, amelyekről mi is be fogunk számolni.

Augusztus 1.: eddig kell megkapnotok a besorolási döntésről szóló határozatot az E-felvételi rendszerében. Ez a dokumentum tartalmazza majd az elért pontszámaitokat és azt, hogy melyik egyetemre és milyen szakra nyertetek felvételt.

A felvételi döntéstől számított 15. napig lehetőségetek van, hogy megírjátok az álláspontotokat a pontszámítással kapcsolatban. A Hivatal minden jelzést megvizsgál, és amennyiben az indokolt, a besorolási döntést módosítja, amelyről értesítést is kaptok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.