Felvételi 2024: erre a tíz egyetemi karra jelentkezett a legtöbb diák idén

A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt, ennek ellenére a legnépszerűbb egyetemi karok listáján nem sikerült megszereznie az első helyet. Mutatjuk a 2024-es toplistát.

  • Tornyos Kata

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Ahogy már korábban megírtuk, az ELTE volt idén is a legnépszerűbb egyetem és most is a gazdasági szakok taroltak a felvételiben, ezért nem is meglepő, hogy a legnépszerűbb egyetemi karok között is szerepel néhány erről a területről.

A tavalyi listához képest kifejezetten sok változás történt, például bekerült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is a top tízbe. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb kart a nappali és levelező tagozatos, alap- és osztatlan képzési szintű, állami ösztöndíjas elsőhelyes jelentkezők számait összesítve:

  1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  2. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar
  6. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  7. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
  8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
  9. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
  10. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar

Népszerű volt egyébként a Corvinus Egyetem is, azonban az intézménynek 2022 júliusa óta nincsenek hivatalosan karai, helyette intézetek vannak az egyetemen. A top tízbe pedig éppen csak nem fért bele a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara.

Fontos megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Mikor jönnek a felvételi ponthatárok?

Hamarosan kiderül az is, hogy a mintegy 121 ezer jelentkező közül kik azok, akik a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézmény alap-, osztatlan- vagy mesterképzésén kezdhetik. Július 24-én érkezik meg az a bizonyos sms, amiből megtudjátok, hogy hova vettek fel titeket. Erre a napra idén is ponthatárváró rendezvényekkel készülnek a felsőoktatási intézmények az országban. Ezek programjait és helyszíneit már elkezdték nyilvánosságra hozni; a fővárosban idén is a Budapest Parkban tartják majd, Pécsett a Széchenyi téren, Veszprémben pedig a Valmar lép fel a Gyárkert Kultúrparkban.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.