Felvételi 2024: erre a tíz egyetemi karra jelentkezett a legtöbb diák idén

A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt, ennek ellenére a legnépszerűbb egyetemi karok listáján nem sikerült megszereznie az első helyet. Mutatjuk a 2024-es toplistát.

  • Tornyos Kata

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Ahogy már korábban megírtuk, az ELTE volt idén is a legnépszerűbb egyetem és most is a gazdasági szakok taroltak a felvételiben, ezért nem is meglepő, hogy a legnépszerűbb egyetemi karok között is szerepel néhány erről a területről.

A tavalyi listához képest kifejezetten sok változás történt, például bekerült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is a top tízbe. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb kart a nappali és levelező tagozatos, alap- és osztatlan képzési szintű, állami ösztöndíjas elsőhelyes jelentkezők számait összesítve:

  1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  2. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar
  6. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  7. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
  8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
  9. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
  10. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar

Népszerű volt egyébként a Corvinus Egyetem is, azonban az intézménynek 2022 júliusa óta nincsenek hivatalosan karai, helyette intézetek vannak az egyetemen. A top tízbe pedig éppen csak nem fért bele a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara.

Fontos megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Mikor jönnek a felvételi ponthatárok?

Hamarosan kiderül az is, hogy a mintegy 121 ezer jelentkező közül kik azok, akik a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézmény alap-, osztatlan- vagy mesterképzésén kezdhetik. Július 24-én érkezik meg az a bizonyos sms, amiből megtudjátok, hogy hova vettek fel titeket. Erre a napra idén is ponthatárváró rendezvényekkel készülnek a felsőoktatási intézmények az országban. Ezek programjait és helyszíneit már elkezdték nyilvánosságra hozni; a fővárosban idén is a Budapest Parkban tartják majd, Pécsett a Széchenyi téren, Veszprémben pedig a Valmar lép fel a Gyárkert Kultúrparkban.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.