Felvételi 2024: erre a tíz egyetemi karra jelentkezett a legtöbb diák idén

A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt, ennek ellenére a legnépszerűbb egyetemi karok listáján nem sikerült megszereznie az első helyet. Mutatjuk a 2024-es toplistát.

  • Tornyos Kata

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Ahogy már korábban megírtuk, az ELTE volt idén is a legnépszerűbb egyetem és most is a gazdasági szakok taroltak a felvételiben, ezért nem is meglepő, hogy a legnépszerűbb egyetemi karok között is szerepel néhány erről a területről.

A tavalyi listához képest kifejezetten sok változás történt, például bekerült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is a top tízbe. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb kart a nappali és levelező tagozatos, alap- és osztatlan képzési szintű, állami ösztöndíjas elsőhelyes jelentkezők számait összesítve:

  1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  2. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar
  6. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  7. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
  8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
  9. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
  10. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar

Népszerű volt egyébként a Corvinus Egyetem is, azonban az intézménynek 2022 júliusa óta nincsenek hivatalosan karai, helyette intézetek vannak az egyetemen. A top tízbe pedig éppen csak nem fért bele a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara.

Fontos megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Mikor jönnek a felvételi ponthatárok?

Hamarosan kiderül az is, hogy a mintegy 121 ezer jelentkező közül kik azok, akik a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézmény alap-, osztatlan- vagy mesterképzésén kezdhetik. Július 24-én érkezik meg az a bizonyos sms, amiből megtudjátok, hogy hova vettek fel titeket. Erre a napra idén is ponthatárváró rendezvényekkel készülnek a felsőoktatási intézmények az országban. Ezek programjait és helyszíneit már elkezdték nyilvánosságra hozni; a fővárosban idén is a Budapest Parkban tartják majd, Pécsett a Széchenyi téren, Veszprémben pedig a Valmar lép fel a Gyárkert Kultúrparkban.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.