Mutatjuk, melyik tíz intézménybe jelentkeztek a legtöbben.
A friss statisztikák szerint idén közel 121 ezren próbálnak bekerülni valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló képzésére.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százalék pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Továbbra is nagyon népszerűek a gazdálkodástudományi képzések, de nőtt az érdeklődés a pedagógusképzések iránt, és a műszaki, informatika, valamint a természettudományi képzési területek szakjai iránt is.
A legtöbb jelentkezőt változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta idén is, amit 17 080-an jelöltek meg első helyen. Az ELTÉ-t közel tízezer jelentkezővel a Debreceni Egyetem követi, majd 8395 elsőhelyes jelentkezővel a szegedi, 7292 jelentkezővel pedig a pécsi egyetem.
A tíz legtöbb jelentkezőt vonzó felsőoktatási intézmény sorrenje idén a következőképp alakul:
Azt egyébként, hogy egy intézménybe, vagy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek (második, harmadik, vagy akár hatodik helyen), az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
