Ezek a legnépszerűbb egyetemek a 2024-es felvételiben

Mutatjuk, melyik tíz intézménybe jelentkeztek a legtöbben.

  • Székács Linda

A friss statisztikák szerint idén közel 121 ezren próbálnak bekerülni valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló képzésére.

Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százalék pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Továbbra is nagyon népszerűek a gazdálkodástudományi képzések, de nőtt az érdeklődés a pedagógusképzések iránt, és a műszaki, informatika, valamint a természettudományi képzési területek szakjai iránt is.

A legtöbb jelentkezőt változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta idén is, amit 17 080-an jelöltek meg első helyen. Az ELTÉ-t közel tízezer jelentkezővel a Debreceni Egyetem követi, majd 8395 elsőhelyes jelentkezővel a szegedi, 7292 jelentkezővel pedig a pécsi egyetem.

A tíz legtöbb jelentkezőt vonzó felsőoktatási intézmény sorrenje idén a következőképp alakul:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (17 080)
  • Debreceni Egyetem (9950)
  • Szegedi Tudományegyetem (8395)
  • Pécsi Tudományegyetem (7292)
  • Budapesti Gazdasági Egyetem (6729)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (5754)
  • Széchenyi István Egyetem (5433)
  • Óbudai Egyetem (4744)
  • Károli Gáspár Református Egyetem (4548)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem (4140)

Azt egyébként, hogy egy intézménybe, vagy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek (második, harmadik, vagy akár hatodik helyen), az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.