Mennyi felvételi többletpont és milyen fizetés jár az önkéntes katonai szolgálatért?

Akár 64 felvételi pont és több százezres fizetés is járhat azoknak, akik önkéntesnek jelentkeznek.

2024-től az egyetemek egyénileg határozhatják meg, hogy miért, és hány többletpontot adnak a felvételizőknek. Ez a maximálisan elérhető 500 pontból 100 pontot jelenthet. Ahogyan arról már korábban is írtunk, az intézményi pontok számos elért eredményért járhatnak, többek között a katonai szolgálatért is, amellyel a felvételizők

  • a hat hónapos alapképzés teljesítésével 16 pontot,
  • a speciális szakfelkészítés elvégzésével 32 pontot,
  • a műveleti besorolású alakulatnál végzett szolgálatért pedig 64 pontot kaphatnak.
Intézményi pontok számítása 2024

A pluszpontok mellett azonban a szolgálatért fizetés is jár. Az Irány a sereg! oldalán erre vonatkozóan nem találtunk információkat, ezért megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, akik arról tájékoztatták lapunkat, hogy

"a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben tanuló nagykorú fiatalok versenyképes ösztöndíjakat kapnak, elköteleződési szándékuk mélységétől függően pedig havi 110-350 ezer forint közötti összeget."

Az önkéntes katonai szolgálat egyébként 6, illetve 12 hónapig tart. Ennek végén mindenki eldöntheti, hogy folytatja-e az alapképzést, vagy átmegy valamelyik műveleti besorolású alakulathoz.

A minisztérium azt is hozzátette, hogy a területvédelmi tartalékosok a szerződés megkötésekor - a próbaidő lejártát követően - bruttó 150 ezer forint egyösszegű szerződéskötési díjat kapnak a résztvevők, ha legalább kétéves tartalékos szolgálatot vállalnak. A szerződés megkötése után pedig a tartalékos katona a szolgálati viszony fennállása alatt minden szolgálatban eltöltött év után bruttó 600 ezer forintra jogosult, amelyet havi 50 ezer forintos kiutalásokkal kap meg.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.