Mennyi felvételi többletpont és milyen fizetés jár az önkéntes katonai szolgálatért?

Akár 64 felvételi pont és több százezres fizetés is járhat azoknak, akik önkéntesnek jelentkeznek.

2024-től az egyetemek egyénileg határozhatják meg, hogy miért, és hány többletpontot adnak a felvételizőknek. Ez a maximálisan elérhető 500 pontból 100 pontot jelenthet. Ahogyan arról már korábban is írtunk, az intézményi pontok számos elért eredményért járhatnak, többek között a katonai szolgálatért is, amellyel a felvételizők

  • a hat hónapos alapképzés teljesítésével 16 pontot,
  • a speciális szakfelkészítés elvégzésével 32 pontot,
  • a műveleti besorolású alakulatnál végzett szolgálatért pedig 64 pontot kaphatnak.
Intézményi pontok számítása 2024

A pluszpontok mellett azonban a szolgálatért fizetés is jár. Az Irány a sereg! oldalán erre vonatkozóan nem találtunk információkat, ezért megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, akik arról tájékoztatták lapunkat, hogy

"a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben tanuló nagykorú fiatalok versenyképes ösztöndíjakat kapnak, elköteleződési szándékuk mélységétől függően pedig havi 110-350 ezer forint közötti összeget."

Az önkéntes katonai szolgálat egyébként 6, illetve 12 hónapig tart. Ennek végén mindenki eldöntheti, hogy folytatja-e az alapképzést, vagy átmegy valamelyik műveleti besorolású alakulathoz.

A minisztérium azt is hozzátette, hogy a területvédelmi tartalékosok a szerződés megkötésekor - a próbaidő lejártát követően - bruttó 150 ezer forint egyösszegű szerződéskötési díjat kapnak a résztvevők, ha legalább kétéves tartalékos szolgálatot vállalnak. A szerződés megkötése után pedig a tartalékos katona a szolgálati viszony fennállása alatt minden szolgálatban eltöltött év után bruttó 600 ezer forintra jogosult, amelyet havi 50 ezer forintos kiutalásokkal kap meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.