Mennyi felvételi többletpont és milyen fizetés jár az önkéntes katonai szolgálatért?

Akár 64 felvételi pont és több százezres fizetés is járhat azoknak, akik önkéntesnek jelentkeznek.

2024-től az egyetemek egyénileg határozhatják meg, hogy miért, és hány többletpontot adnak a felvételizőknek. Ez a maximálisan elérhető 500 pontból 100 pontot jelenthet. Ahogyan arról már korábban is írtunk, az intézményi pontok számos elért eredményért járhatnak, többek között a katonai szolgálatért is, amellyel a felvételizők

  • a hat hónapos alapképzés teljesítésével 16 pontot,
  • a speciális szakfelkészítés elvégzésével 32 pontot,
  • a műveleti besorolású alakulatnál végzett szolgálatért pedig 64 pontot kaphatnak.
Intézményi pontok számítása 2024

A pluszpontok mellett azonban a szolgálatért fizetés is jár. Az Irány a sereg! oldalán erre vonatkozóan nem találtunk információkat, ezért megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, akik arról tájékoztatták lapunkat, hogy

"a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben tanuló nagykorú fiatalok versenyképes ösztöndíjakat kapnak, elköteleződési szándékuk mélységétől függően pedig havi 110-350 ezer forint közötti összeget."

Az önkéntes katonai szolgálat egyébként 6, illetve 12 hónapig tart. Ennek végén mindenki eldöntheti, hogy folytatja-e az alapképzést, vagy átmegy valamelyik műveleti besorolású alakulathoz.

A minisztérium azt is hozzátette, hogy a területvédelmi tartalékosok a szerződés megkötésekor - a próbaidő lejártát követően - bruttó 150 ezer forint egyösszegű szerződéskötési díjat kapnak a résztvevők, ha legalább kétéves tartalékos szolgálatot vállalnak. A szerződés megkötése után pedig a tartalékos katona a szolgálati viszony fennállása alatt minden szolgálatban eltöltött év után bruttó 600 ezer forintra jogosult, amelyet havi 50 ezer forintos kiutalásokkal kap meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.