Felvételi 2024: mutatjuk, hogy milyen bölcsészképzéseknél húztak minimumponthatárt az ELTE-n

Itt vannak a részletek.

2024-ben nemcsak az érettségi változik, hanem a felvételi pontszámítás is. Az egyetemek többek között maguk dönthetik el, hogy húznak-e minimumponthatárt.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A felvi.hu-n közzétett adatok szerint az ELTE-n karonként, sőt sok esetben szakonként is változik, hogy húztak-e minimumponthatárt vagy sem

Az ELTE Társadalomtudományi Karán (Budapest) az alábbi szakokhoz legalább ennyi pontra van szükségetek:

  • alkalmazott közgazdaságtan: 320 pont
  • nemzetközi tanulmányok: 320 pont
  • szociális munka: 300 pont
  • szociológia: 320 pont

A Társadalomtudományi Kar szombathelyi campuszán minden képzés 280 pont a minimumponthatár.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon is húztak 220 pontnál húzták meg a minimumponthatárt. A ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karán induló képzésekhez (a pszichológia alapképzés kivételével) szintén legalább 280 pontra van szükség. Ha ha pszicholóhiára szeretnétek bekerülni, akkor alsó hangon 350 pontot kell szereznetek a felvételin.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

A Bölcsészettudományi Karon az alábbi szakok esetében határoztak meg minimumponthatárt:

  • anglisztika: 280 pont
  • germanisztika (skandinavisztika): 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (japán): 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (koreai): 280 pont
  • kommunikáció- és médiatudomány: 280 pont
  • mozgókép (film- és televíziórendezés): 280 pont
  • régészet: 280 pont
  • szabad bölcsészet: 280 pont
  • zenekultúra: 280 pont

Ha kíváncsiak vagytok, hogy az ELTE mire mennyi intézményi pontot ad, olvassátok el az alábbi cikket.

 

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.