"Meg kellett dolgozni azért, ha valaki el akarta rontani" - ez a szaktanár véleménye az angolérettségi szövegértés részéről

Reggel 9-kor elkezdődött az érettségi negyedik napja. A diákok csütörtökön angol nyelvből vizsgáznak közép és emelt szinten egyaránt. A feladatok kapcsán megkérdeztük a szaktanárunkat, ő mit gondol a középszintű vizsga első két részéről.

Angolérettségi 2024

A vizsgázók az érettségi első részében olvasott szövegértési feladatokat kellett elvégezniük, ehhez állatkertről, a hírek káros hatásáról, Edinburgh-ról és karácsonyi dekorációról szóló szövegeket kaptak. A vizsga második felében, a 30 perces nyelvhelyességi feladatok során pedig dinnyefesztivál és -30 fokos téli sport is szerepelt a feladatokban.

"Meg kellett dolgozni azért, ha valaki el akarta rontani"

- nyilatkozta az Eduline-nak a megkérdezett szaktanár, aki úgy véli, hogy a középszintű angolérettségi szövegértés feladatai közül egyik sem volt kifejezetten nehéz, így az érettségizőknek nem fog kihívást okozni, hogy jó erdményeket érjenek el.

Bár a karácsonyi témaválasztás meglehetősen furcsának érződik a második feladatban május elején, az angoltanár szerint itt is viszonylag könnyen ki lehetett találni a jó válaszokat. Egyedül a harmadik feladatban találkozhattak zavaró dologgal a diákok, ugyanis olyan állatnevek szerepeltek benne, amelyeket lehet nem ismertek. A helyes válaszok megadásához azonban nem is feltétlenül kellett tudniuk ezeket, de ez kicsit megzavarhatta a vizsgázókat.

A nyelvhelyességgel azonban már más a helyzet. Itt is viszonylag érdekes témák szerepltek, de olyan kifejezések ismeretét igényelték a feladatok, amelyeket a diákok lehet nem ismertek. Emellett több megoldásnál is olyan szavakat kellett megadni, amelyeknek helyesírása problémát okozhatott. A tanár szerint a szövegértés majd kompenzálja a diákokat, ha itt rosszabb eredményeket érnek el.

Az angol érettségiről szóló, folyamatososan frissülő tudósításunkat itt tudjátok követni:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.