Ezekben a percekben elkezdődött a töriérettségi, közel 69 ezren vizsgáznak középszinten

Május 8-án 9 órától a történelemmel folytatódnak az érettségik. Középszinten 68 802-en, míg emelt szinten 7679 diák vizsgázik töriből.

Ezekben a pillanatokban mintegy 75 ezer tanulónak osztották ki a történelem érettségit, akik idén az új 2020-as nat alapján adhatnak számot a tudásukról emelt-és középszinten. Bár a témakörök változtak, de a vizsga szerkezete ugyanaz maradt: vagyis mind emelt mind pedig középszinten két részből áll a feladatsor.

Középszinten az első részben rövid feladatokra kell válaszolni, míg a második részben esszéket kell írni. Erre összesen 180 perce lesz a vizsgázóknak a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak a diákok: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.

A választás során a diákoknak arra is figyelniük kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig 1849 utánihoz. Hogy  melyik témákat fejtik ki részletesen, azt a feladatlapon egyértelműen jelölniük kell.

A középszintű feladatsorra az érettségizőknek összesen 180 perce lesz. Középszinten az első részre és a második részre is 50-50 pontot lehet szerezni.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Emelt szinten történelemből az első részben a középszintű feladatsorhoz hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt, míg a másodikban esszéket kell írni, amelyre összesen 140 perc áll az érettségizők rendelkezésére. (A 100 perc letelte után a feladatsort a felügyelő tanár összeszedi.)

Emelt szinten is van választási lehetősége a diákoknak: a hat esszéfeladat közül hármat kell kifejteniük: a középszinthez hasonlóan egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, egy a magyar történelemmel kapcsolatos hosszút, és egy komplexet. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhattok a megadott témákból válogatva.

Az emelt szintű érettségi első-és második része is 50-50 pontos, bár maxpontos esszéket nem olyan egyszerű írni.

Középszinten az írásbelin lehet használni kronológiai táblázat nélküli történelem atlaszt, emelt szinten a tanulók azonban csak a második résznél vehetik elő. (Az atlaszt az írásbelire az érettségizők viszik.) Ezen kívül az iskola minden teremben biztosít legalább három példányban helyesírási szótárt is.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt találjátok:

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.