Nem érhette meglepetés a diákokat a középszintű matekérettségi második feladatsorában a szakértő szerint

Szolnoki habos isler és elektromos autó is szerepel a középszintű matekérettségi második részében. Mutatjuk, mit gondolnak a második feladatrészről a Studium Generale Matek Szekciójának szakértői.

  • Tornyos Kata
Matekérettségi 2024

Egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt az új NAT szerinti matekérettségiben, ennek ellenére egy pénzügyi ismeretekhez kapcsolódó feladat sem jelent meg a matekértettségi feladatsorában, ami még a Studium Generale szakértőit is meglepte.

Nagyon barátságos az egyenlet a 13-as feladatban, esetleg a B része okozhat fejtörést a diákoknak, mert korábban nem nagyon fordult elő hasonló az érettségiben, de ezt is ki lehetett következtetni a Matek Szekció szakértői szerint. A 14-es egy egyszerű síkgeometria, ez sem okozhatott gondot. A 15-ös feladatban viszont már megjelenik egy új témakör, ugyanis egy sodrófa diagram szerepel benne, de ez is diákbarát formában kerül elő, tehát, ha készültek rá, akkor meg tudják oldani a vizsgázók.

A B részében a feladatsornak a három feladat közül csak kettőt kell megoldani. A szakértők szerint valószínűleg a 16-ost hagyják majd ki a diákok, mert a koordinátageometria mindig mumusnak számít. A 17-es szolnoki habos islerről szóló feladat is ijesztő lehet elsőre, mert sok alfeladata van, annak ellenére, hogy általában csak három szokott lenni, de valójában nem nehéz: "korrekt, semmi újdonság nincs benne" – mondták lapunknak a 17-es feladatról. Tavaly nagyon hasonló feladat szerepelt középszinten, mint az idei 18-as elektromos autós sorozatos feladatban, tehát, akik azt megoldották gyakorlásként, azok itt sem találkozhatnak újdonságokkal.

Reggel kilenctől közép- és emelt szinten is diákok tízezrei vágtak neki a matematika érettséginek. A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettek.

Az első feladatrészben középszinten a diákoknak 10-12 feladatot kell megoldaniuk, erre 45 percük van. A második feladatrészre már 135 percük van, ott közép- és emelt szinten öt feladatot kapnak az érettségizők, de az utolsó három közül csak kettőt kell megoldani.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.