Felvételi 2024: ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb szakokon tavaly

A felvételi eljárás legizgalmasabb része a ponthatárhúzás - ekkor derül ki, hogy kit melyik egyetemre vettek fel. Bár erre még júliusig várni kell, mi most megnéztük nektek, hogy tavaly hogyan alakultak a végleges pontszámok az idén legnépszerűbb szakokon.

  • Tornyos Kata

Gazdálkodási és menedzsment alapszakon volt 456 és 407 pont is, míg az óvodapedagógusnak készülőknek elég volt a 272 pont is.

Összegyűjtöttük, hogy a legnépszerűbb szakok államilag támogatott helyein milyenek voltak tavaly a pontszámok. Bár ezek idén változhatnak, de kiindulási alapnak hasznos lehet megnézni, hogy mire számíthattok majd a ponthirdetéskor a különböző egyetemeken.

A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve az ide 10 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés tavalyi ponthatárai a következőképp alakultak:

gazdálkodási és menedzsment:

  • BGE: 407
  • Corvinus: 456
  • ELTE: 421

pszichológia:

  • ELTE: 455
  • PPKE: 451
  • PTE: 449

jogász:

  • PPKE: 467
  • KRE: 441
  • SZTE: 438

ápolás és betegellátás:

  • DE: 372
  • PTE: 378
  • SE: 429

kereskedelem és marketing:

  • DE: 405
  • ÓE: 397
  • ELTE: 419

    mérnökinformatikus:

    • BME: 399
    • NJE: 269
    • ME: 242

    óvodapedagógus:

    • ELTE: 282
    • DE: 272
    • KRE: 288

    gyógypedagógus:

    • ELTE: 391
    • DE: 297
    • SZTE: 355

    gépészmérnök:

    • BME: 330
    • DE: 308
    • OE: 262

    általános orvos:

    • DE: 415
    • PTE: 417
    • SE: 444

    A legfrissebb statisztikák szerint idén egyébként 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Azt fontos ugyanakkor megjegyezni a ponthatárokkal kapcsolatban, hogy idén változik a pontszámítás módszere.

    Néhány változás - például a minimumponthatárok megszűnése - már a 2023-as felvételin érvénybe lépett, 2024-től azonban számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban is, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak. A részletekről ebben a cikkünkben tájékozódhattok:

     

    Hozzászólások

    Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

    35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

    Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

    A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

    Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

    Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

    @eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

    Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

    A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.