Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mutatjuk, milyen társadalomtudományi szakokra jelentkeztek idén a legtöbben.
A 2024-es felsőoktatási felvételin összesen 3560-an jelöltek meg a jelentkezési listájuk első helyén valamilyen államilag finanszírozott, nappali tagozatos társadalomtudoményi képzést. Az önköltséges és a levelező munkarendű jelentkezőket beleszámítva pedig még ennél is többen, összesen hatezren jelentkeznének valamilyen társadalomtudományi területre.
A nappali tagozatos, önköltséges, elsőhelyes jelentkezők esetében az öt legnépszerűbb társadalomtudományi képzés
Azt, hogy egy szakra összesen hányan jelentkeztek, az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé, az összes jelentkezések számát azonban idén is látni lehet. Ezeket a számokat vizsgálva érdemes észben tartani, hogy egy jelentkező akár több jelentkezést is leadhat, például különböző egyetemekre vagy finanszírozási formákra.
Ezek alapján kommunikáció és médiatudományra össesen 6281 jelentkezést adtak le, nemzetközi tanulmányok alapszakra 4736-ot, szociológiára 1620-at, politikatudományokra 1178-at, szociálpedagógiára pedig 657-et.
Arról, hogy a társadalomtudományi szakokon szerzett diplomákkal milyen fizetésekre számíthattok, ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.