Mutatjuk, milyen társadalomtudományi szakokra jelentkeztek idén a legtöbben.
A 2024-es felsőoktatási felvételin összesen 3560-an jelöltek meg a jelentkezési listájuk első helyén valamilyen államilag finanszírozott, nappali tagozatos társadalomtudoményi képzést. Az önköltséges és a levelező munkarendű jelentkezőket beleszámítva pedig még ennél is többen, összesen hatezren jelentkeznének valamilyen társadalomtudományi területre.
A nappali tagozatos, önköltséges, elsőhelyes jelentkezők esetében az öt legnépszerűbb társadalomtudományi képzés
Azt, hogy egy szakra összesen hányan jelentkeztek, az Oktatási Hivatal idén nem tette közzé, az összes jelentkezések számát azonban idén is látni lehet. Ezeket a számokat vizsgálva érdemes észben tartani, hogy egy jelentkező akár több jelentkezést is leadhat, például különböző egyetemekre vagy finanszírozási formákra.
Ezek alapján kommunikáció és médiatudományra össesen 6281 jelentkezést adtak le, nemzetközi tanulmányok alapszakra 4736-ot, szociológiára 1620-at, politikatudományokra 1178-at, szociálpedagógiára pedig 657-et.
Arról, hogy a társadalomtudományi szakokon szerzett diplomákkal milyen fizetésekre számíthattok, ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
