500 feletti pontszám az egyetemi felvételin? Idén már ez is lehetséges

2024-től akár 564 pontot is szerezhettek az egyetemi felvételiben. Mutatjuk, mi kell hozzá.

  • Székács Linda

A 2024-es egyetemi felvételiben már akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető - nyilaltkozta még novemberben Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Ahogy arról rendszeresen tájékoztatunk titeket, a 2024-es egyetemi felvételiben már némileg más pontszámítási szabályok érvényesek, mint az elmúlt években. A felvételi pontokat továbbra is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, azon belül is

  • 200 pontot a tanulmányi eredmények,
  • 200 pontot az érettségi eredmények,
  • 100 pontot pedig a többletpontok (új nevükön: intézményi pontok)

teszik ki. Az utóbbiban azonban központi szabályok helyett szabad kezet kapnak az egyetemek, amik ettől az évtől kezdve maguk határozhatnak arról, hogy az intézményi pontok rendszerén belül miért, és hány pontot adnak.

Intézményi pontok számítása 2024

Többletpont járhat például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az esélyegyenlőségért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • a nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért is.

A lista legkülönlegesebb eleme a katonai szolgálat. Ezzel kapcsolatban ugyanis az államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért cserébe - annak idejétől és időtartamától függően - 16, 32 vagy 64 pontot adhatnak az egyetemek, a felvételizők pontszáma emiatt ráadásul akár a maximálisan elérhető 500 pontot is meghaladhatja.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A pontszámításról bővebben az alábbi cikkünkből tájékozódhattok:

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.