A diákok 80 százaléka nulla pontot kapott erre a részfeladatra a tavalyi központi magyar írásbelin.
A központi írásbelin tíz feladatot 45 perc alatt kell megírni a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra készülő diákoknak. Különösen nehéz időben befejezni a magyar feladatsort, mert a végén egy rövid fogalmazást is kell írni.
Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi a központi középiskolai felvételi feladatsorait, megoldókulcsait és az ehhez kapcsolódó statisztikákat. 2023-ban közel hatezer kisdiák vizsgázott magyarból, akik átlagosan az 50 pontból 35,7 pontot értek. A viszonylag magas átlagpontszám ellenére azonban a többségnek meggyűlt a baja a második feladattal, amiben nemcsak a szólásokból hiányzó állatneveket kellett pótolni, hanem össze kellett kötni a jelentésükkel is.
Egy fecske nem csinál nyarat - ezt a szólást a diákok 80 százaléka nem ismerte: vagy rossz állatnevet írt be vagy a jelentését nem tudta.
A felvételizők többségének nehézséget okozott az alábbi két szólás is:
Mindkét esetben a negyedikesek közel 65 százaléka erre nulla pontot kapott.
A negyedik szólás sem volt könnyebb, hiszen "a senkinek sem repül a szájába a sült galamb" kifejezés a diákok 73 százalékának nem volt ismerős.
Bár a szólások nem teljes mondatok, elvileg egyszerűbben beilleszthetőek a beszélt nyelvbe. Azonban az már egy másik kérdés, hogy milyen gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket a 21. században a hétköznapokban.
A központi felvételivel az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
