A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ebben a cikkünkben a két tanítási nyelvű középiskolákról olvashattok.
Angol, német, francia, spanyol, kínai vagy orosz. A rendszerváltás óta jelentősen megszaporodtak a két tanítási nyelvű képzést indító középiskolák Magyarországon, ahol a tanulók a magyar mellett bizonyos tantárgyakat idegen nyelveken tanulnak. Ráadásul a legtöbb intézményben vannak anyanyelvi tanárok is, és számos külföldi csereprogram vagy tanulmányi út lehetősége is a diákok rendelkezésére áll.
"A két tanítási nyelvű oktatás folyamatában a tanulók több közismereti tantárgyat célnyelven tanulnak, célnyelven szereznek új ismereteket. Korán megkezdődik a célnyelv használata információszerzésre és -átadásra, és nyilvánvalóvá válik a nyelvórán kívüli nyelvtudás fontossága. Lényeges, hogy a tanulók a célnyelv elsajátítása során építsenek meglévő ismereteikre és személyes tapasztalataikra, és fedezzék fel, hogy a célnyelvi és a tantárgyi tudás szoros kölcsönhatásban van egymással, és számos területen alkalmazható"
- szerepel az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Ezekbe az intézményekbe olyan diákok jelentkezését várják, akik már legalább A2-B1 szintű nyelvtudással rendelkeznek. A legkönnyebb helyzetben éppen emiatt azok a tanulók vannak, akik már az általános iskolát is két tanítási nyelvű intézményben végezték. Ugyanakkor az sem lehetetlen vállalkozás, hogy egy "sima" gimnáziumból sikerül bejutnia egy szorgalmas diáknak.
Ők a sikeres felvételi vizsgát követően 9. évfolyamtól a magas óraszámban tanult idegen nyelv mellett bizonyos tárgyakat az adott célnyelven tanulnak. Az intézmények, a pedagógusok, és természetesen a diákok felé gyakorolt elvárás pedig ebben az esetben az, hogy a 10. évfolyam végére a diákok legalább fele, vagyis ötven százaléka eljusson a B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga szintjére, a 12. évfolyam végére pedig legalább az osztály kilencven százaléka legyen ezen a szinten. Még jobb azonban, ha a középiskolai tanulmányok végére a diákok a C1-es, vagyis felsőfokú szintet is megugorják, bizonyos tárgyakból pedig az adott idegen nyelven érettségiznek.
Ráadásul, ha végzősök az adott idegen nyelvből emelt szinten ötösre érettségiznek, majd ugyanezen a nyelven további két tantárgyból sikeres középszintű érettségi vizsgát tesznek, az érettségi bizonyítványuk egyenértékű lesz egy államilag elismert felsőfokú nyelvvizsgával, aminek az ára egyébként - külön nyelvvizsga esetén - meglehetősen borsos lenne. (Jelenleg ez egy 41-69 ezer forint közötti összeg.)
Amennyiben nyitottak vagytok a nyelvtanulás iránt, de úgy érzitek, hogy egyelőre nem vagytok olyan szinten, hogy két tanítási nyelvű középiskolába jelentkezzetek, remek opció lehet számotokra, ha nyelvi előkészítő évfolyamot indító középiskolába mentek. Ezekben az öt évfolyamos képzést indító intézményekben ugyanis a négy évfolyamos középiskolai oktatást megelőzi egy nyelvi év, aminek kifejezetten a felzárkóztatás a célja, hogy a tanulók a későbbiekben nagyjából azonos nyelvi szintről induljanak.
"A rugalmas felzárkóztatás érdekében, valamint amiatt, hogy az egyes nyelvek alapszintű elsajátítása nem egyforma tempóban történik, az esetleges előkészítő évfolyam kimeneti szintjét nem határozza meg a dokumentum, de a célnyelven tanult tantárgyak elsajátításához szükséges nyelvi szintet el kell érniük a tanulóknak" - írja az OH.
Hogyan lehet bekerülni?
Ahogy azt már korábban is említettük, a két tanítási nyelvű intézményekbe való sikeres bekerüléshez nagy valószínűséggel szükség lesz a nyelvtudásotok felmérésére. Mivel ezek az esetek többségében magas szintű tudást adó, erős technikumok vagy gimnáziumok, szinte biztos, hogy meg kell írnotok a központi írásbeli felvételi vizsgát, amin ha eléritek a választott intézmény által előírt pontszámot matematikából és magyarból, szóbeli felvételi beszélgetésre is behívhatnak titeket, amin a nyelvtudásotokat is felmérik.
A nyelvi előkészítő évfolyamot indító intézményekben azonban más lehet a helyzet. Néhány évvel ezelőtt bizonyos iskolákban még elég volt egy négyes-ötös általános iskolai bizonyítvány a bekerüléshez, manapság viszont ebben az esetben is elterjedtebb, hogy kérik a központi írásbeli felvételi megírását.
A felvételi követelmények iskolánként eltérőek, ezért a pontos követelményekért mindenképp nézzétek meg a felvételi tájékoztatót, illetve az intézmények saját honlapjait.
A négyévfolyamos gimnáziumokról szóló cikkünket itt, a nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat pedig itt éritek el.
Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, az alábbi cikkünket ajánljuk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
