Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár felvételi rendszere megváltozik, a diákok egy kedvelt pontszámítási lehetősége 2024-ben is megmarad a felsőoktatási felvételin.
"A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” - írja a felvi.hu tájékoztatója a 2024-es felvételiről.
Ez azt jelenti, hogy a változások ellenére arra továbbra is van lehetőségetek, hogy amennyiben az év végi tanulmányi eredményeitek nem olyan fényesek, a pontjaitokat csak az érettségi eredményeitek szerint számolja a rendszer. Ha erre gyúrtok, érdemes minél hamarabb elkezdenetek készülni, hogy a lehető legjobban sikerüljenek a vizsgáitok.
Mik azok az intézményi pontok?
Röviden: a többletpontok. Az új elnevezés arra utal, hogy 2024-től az egyetemek központilag meghatározott szabályok helyett saját maguk dönthetnek arról, hogy pontosan mire, és hány pontot adnak. A pontos szabályokat az intézmények felvételi tájékoztatóiban érhetitek el, de mi is összeszedtük nektek, hogy mik érhetnek extra pontszámokat a jövő évi felvételiben.
A felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályainak változását ebben a cikkünkben foglaltuk össze nektek:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.