Idén július 26-án hirdetik ki a ponthatárokat, így aznap mindenki megtudja, bekerült-e arra a szakra és egyetemre, amire a legjobban vágyott. Az eredményt három szempont befolyásolja, azt pedig, hogy végül kit milyen képzésre vettek fel, egy algoritmus dönti el. Mutatjuk, hogyan.
A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg: a jelentkezők száma, a szak kapacitása (hogy minimum és maximum hány hallgató lehet egy adott képzésen), továbbá a felvételizők pontszáma.
A jelentkezőket intézményenként és szakonként egy algoritmus állítja sorrendbe a pontszámuk alapján, így értelemszerűen azok a diákok élveznek előnyt az első helyen megjelölt képzéseken, akik a legtöbb ponttal és a legjobb eredményekkel rendelkeznek. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” azokkal a jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, ez a diák már csak a második helyen lévő szakjára juthat be, és ha ott sem jár sikerrel, mert többen vannak előtte jobb eredményekkel, akkor jön a harmadik helyen lévő képzés, vagy amelyik megjelölt szakján eléri a ponthatárt.
A ponthatár ugyanis minden esetben annak a felvételizőnek az összpontszáma, aki utolsóként még éppen „befért” az adott képzésre.
Milyenek voltak a ponthatárok 2022-ben? Itt megnézhetitek az összes egyetem összes szakának végleges pontszámát, karonként lebontva.
Mi történik, ha kevesebben vagyunk, mint amennyit felvennének?
Az is előfordulhat, hogy egy adott szakra kevesebben jelentkeznek, mint ahányan egyébként "beférnének".
Ilyenkor két dolog történhet. Az egyik, hogy vagy minden olyan hallgatót felvesznek, aki teljesítette az összes szükséges feltételt (érettségi követelmények, esetleg alkalmassági vagy gyakorlati vizsga), és így a ponthatár utolsóként felvett jelentkező pontszáma lesz.
A másik, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az egyetemek és főiskolák úgy döntenek nem használják ki az adott szak kapacitását, és hiába jelentkeztek hozzájuk kevesebben, mint ahány hallgatót felvehetnének, meghúznak egy határt, aminél az alacsonyabb pontszámú jelentkezőket nem veszik fel.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
