A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg: a jelentkezők száma, a szak kapacitása (hogy minimum és maximum hány hallgató lehet egy adott képzésen), továbbá a felvételizők pontszáma.
A jelentkezőket intézményenként és szakonként egy algoritmus állítja sorrendbe a pontszámuk alapján, így értelemszerűen azok a diákok élveznek előnyt az első helyen megjelölt képzéseken, akik a legtöbb ponttal és a legjobb eredményekkel rendelkeznek. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” azokkal a jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, ez a diák már csak a második helyen lévő szakjára juthat be, és ha ott sem jár sikerrel, mert többen vannak előtte jobb eredményekkel, akkor jön a harmadik helyen lévő képzés, vagy amelyik megjelölt szakján eléri a ponthatárt.
A ponthatár ugyanis minden esetben annak a felvételizőnek az összpontszáma, aki utolsóként még éppen „befért” az adott képzésre.
Milyenek voltak a ponthatárok 2022-ben? Itt megnézhetitek az összes egyetem összes szakának végleges pontszámát, karonként lebontva.
Mi történik, ha kevesebben vagyunk, mint amennyit felvennének?
Az is előfordulhat, hogy egy adott szakra kevesebben jelentkeznek, mint ahányan egyébként "beférnének".
Ilyenkor két dolog történhet. Az egyik, hogy vagy minden olyan hallgatót felvesznek, aki teljesítette az összes szükséges feltételt (érettségi követelmények, esetleg alkalmassági vagy gyakorlati vizsga), és így a ponthatár utolsóként felvett jelentkező pontszáma lesz.
A másik, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az egyetemek és főiskolák úgy döntenek nem használják ki az adott szak kapacitását, és hiába jelentkeztek hozzájuk kevesebben, mint ahány hallgatót felvehetnének, meghúznak egy határt, aminél az alacsonyabb pontszámú jelentkezőket nem veszik fel.
