Idén július 26-án hirdetik ki a ponthatárokat, így aznap mindenki megtudja, bekerült-e arra a szakra és egyetemre, amire a legjobban vágyott. Az eredményt három szempont befolyásolja, azt pedig, hogy végül kit milyen képzésre vettek fel, egy algoritmus dönti el. Mutatjuk, hogyan.
A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg: a jelentkezők száma, a szak kapacitása (hogy minimum és maximum hány hallgató lehet egy adott képzésen), továbbá a felvételizők pontszáma.
A jelentkezőket intézményenként és szakonként egy algoritmus állítja sorrendbe a pontszámuk alapján, így értelemszerűen azok a diákok élveznek előnyt az első helyen megjelölt képzéseken, akik a legtöbb ponttal és a legjobb eredményekkel rendelkeznek. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” azokkal a jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, ez a diák már csak a második helyen lévő szakjára juthat be, és ha ott sem jár sikerrel, mert többen vannak előtte jobb eredményekkel, akkor jön a harmadik helyen lévő képzés, vagy amelyik megjelölt szakján eléri a ponthatárt.
A ponthatár ugyanis minden esetben annak a felvételizőnek az összpontszáma, aki utolsóként még éppen „befért” az adott képzésre.
Milyenek voltak a ponthatárok 2022-ben? Itt megnézhetitek az összes egyetem összes szakának végleges pontszámát, karonként lebontva.
Mi történik, ha kevesebben vagyunk, mint amennyit felvennének?
Az is előfordulhat, hogy egy adott szakra kevesebben jelentkeznek, mint ahányan egyébként "beférnének".
Ilyenkor két dolog történhet. Az egyik, hogy vagy minden olyan hallgatót felvesznek, aki teljesítette az összes szükséges feltételt (érettségi követelmények, esetleg alkalmassági vagy gyakorlati vizsga), és így a ponthatár utolsóként felvett jelentkező pontszáma lesz.
A másik, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az egyetemek és főiskolák úgy döntenek nem használják ki az adott szak kapacitását, és hiába jelentkeztek hozzájuk kevesebben, mint ahány hallgatót felvehetnének, meghúznak egy határt, aminél az alacsonyabb pontszámú jelentkezőket nem veszik fel.
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
