Hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg idén az egyetemek?

Tavaly összesen 60 563 felvételiző jutott be állami ösztöndíjas képzésre, vagyis kezdhette meg úgy az egyetemet, főiskolát, hogy nem kellett tandíjat fizetnie. Idén sok felvételi szabály változott, többek között nyilvánosságra hozták a felsőoktatási intézmények "keretszámait" is, így pontosan lehet látni, hány elsőéves kezdhet ingyenes formában szeptemberben.

  • Székács Linda

Korábban már megírtuk, hogy az elmúlt években a felsőoktatásba jelentkezők nem kaptak pontos információt arról, hány állami ösztöndíjas helyre pályázhatnak, az idei felvételi tájékoztatóban viszont egyetemekre/főiskolákra és képzési területekre lebontva látható, hogy hány elsőéves tanulhat ősztől ingyen.

A felvi.hu statisztikáiból kiderül, hogy a tavaly általános felvételi szezonban összesen 60 563-an kerültek be állami ösztöndíjas képzésre, míg 2021-ben 61 655-en. Az idén közzétett keretszámok alapján a 2023 szeptemberében induló képzéseken több mint 90 ezer államis férőhely van. 

Nézzük intézményenként, hány felvételiző szerezhet államilag támogatott helyet:

  • Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem - 100
  • Állatorvostudományi Egyetem - 165
  • Budapesti Gazdasági Egyetem - 3228
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 6605
  • Budapesti Corvinus Egyetem - 2395
  • Debreceni Egyetem - 7494
  • Dunaújvárosi Egyetem - 920
  • Edutus Egyetem - 25
  • Eötvös József Főiskola - 245
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem - 3103
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - 12 580
  • Gábor Dénes Egyetem - 760
  • Gál Ferenc Egyetem - 1459
  • Károli Gáspár Református Egyetem - 2645
  • Kodolányi János Egyetem - 160
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - 388
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - 4745
  • Miskolci Egyetem - 3413
  • Budapesti Metropolitan Egyetem - 600
  • Milton Friedman Egyetem - 462
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem - 222
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - 343
  • Magyar Táncművészeti Egyetem - 222
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - 860
  • Neumann János Egyetem - 1358
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem - 2552
  • Nyíregyházi Egyetem - 1462
  • Óbudai Egyetem - 3551
  • Pannon Egyetem - 2338
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - 2202
  • Pécsi Tudományegyetem - 5820
  • Semmelweis Egyetem - 2670
  • Soproni Egyetem - 1281
  • Széchenyi István Egyetem - 3964
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem - 152
  • Szegedi Tudományegyetem - 7417
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem - 246

Bár a korábbi évek számaival nem vethetőek teljesen össze a 2023-as keretszámok, hiszen bizonyos szakokon az egyetemek nem minden helyet tudnak feltölteni, míg más képzéseken többszörös a túljelentkezés, és csak a jelentkezők harmada jár sikerrel.

Előbbiek közé tartoznak a pedagógusképzések, amelyeken idén 10 685 állami ösztöndíjas férőhelyet hirdettek meg, míg tavaly az erre a tudományterületre felvettek száma összesen (ebben tehát a fizetős szakokon kezdők is benne vannak) 6453 volt.

Magasabb a gazdasági képzések állami férőhelyeinek száma is, mint ahányan tavaly ilyen szakra kerültek be: 2022-ben összesen 12 039 hallgató jutott be tandíjmentes gazdasági szakra, idén viszont 12 949 állami férőhely vár betöltésre. Igaz, a népszerű gazdasági alapszakokon teljesen átszabták a felvételi szabályait, megszüntetve az előzetes, központi ponthatárok rendszerét, erről itt olvashattok:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.