Friss statisztikákon mutatja meg a Kulturális és Innovációs minisztérium, hogyan változott a pedagógusképzésekre jelentkezők száma az elmúlt években. Ez a tanárok mellett tartalmazza többek között a gyógypedagógusokat, konduktorokat és kisgyermeknevelőket is.
"Az elmúlt napokban a baloldal tudatos torzításokat jelentetett meg a sajtóban a tanárképzéssel kapcsolatban, azonban a tények egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon jelentősen növekszik a pedagóguspályát választó fiatalok száma, ami a megújult magyar felsőoktatási rendszer elismerését jelenti" - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
Közeményében a minisztérium a "tudatos torzítás" alatt nagy valószínűséggel arra gondol, hogy az elmúlt napokban megírtuk; 3357 osztatlan tanári képzésre jelentkező közül mindössze 1595 fő jelölt meg valamilyen szakpárt az első helyen, fizika-kémia szakos pedagógusnak pedig az egész országban mindössze egyetlen fő jelentkezett, melyet a felvi.hu-n közzétett statisztikák alapján az Eduline újságírói manuálisan számoltak össze.
A közzétett számok alapján pedagógusképzésekre valóban 18 673 fő jelentkezett, ami magában foglalja azokat a diákokat is, akik nem első helyen jelölték meg valamelyik képzést. A "pedagógusképzések" azonban meglehetősen tág fogalom, hiszen a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok mellett ide tartoznak a gyógypedagógusok, csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint konduktorok is. Azt tehát nem cáfoljuk, hogy a tavalyi 11 977 főhöz képest - és a korábbi évek adataihoz képest is - jelentősen nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, azt azonban nagyon fontos kiemelni, hogy nekik csak a töredéke lesz általános- vagy középiskolai tanár, akikből a legnagyobb hiány van.
"A felvételi adatok alapján tavalyhoz képest figyelemre méltó növekedés tapasztalható mind az óvodapedagógus, mind a gyógypedagógus és a tanár-tanító szakokon. Az óvodapedagógus-képzésre jelentkezők száma 1440-ről 3270-re emelkedett, míg a gyógypedagógus pályát választóknál ez a szám 1641-ről 2696-re nőtt. A tanár-tanító szakok iránti érdeklődés is folyamatosan emelkedik, hiszen az elmúlt évhez képest 4409-ről 5843-ra nőtt a jelentkezők száma, a tanár-tanító képzési területen belül megtartva az osztatlan tanárképzésre jelentkezők tavalyi számát, jelentősen nőtt a mesterszakra jelentkezők aránya, 1953-ről 2453-ra. Ez az adat 41 százalékos növekedést jelent, ami azt mutatja, hogy egyre több fiatal érdeklődik a pedagógusi pálya iránt" - olvasható a közleményben.
A minisztérium azt is hozzáteszi, hogy az említett tanár mesterszakra jelentkezők fele matematika, természettudomány, mérnök, informatika szakokra jelentkezett.
"A fentiek alapján egyértelműen látható, hogy a pedagógusi pálya népszerűsége növekszik a fiatalok körében. A kormány elkötelezett abban, hogy még rugalmasabbá tegye a pedagógusképzést és tovább emelje a pedagógusok bérét, ezzel is vonzóvá téve a pedagógus pályát a fiatalok számára" - fogalmaztak, hozzátéve, hogy a készülő - és átfogó szakmai egyeztetéseken átesett - új pedagóguséletpálya-törvény tervezete a pedagógusok további jelentős béremelését alapozza meg. A béremelés akkor valósulhat meg, ha Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat" - állítják.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
