Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Friss statisztikákon mutatja meg a Kulturális és Innovációs minisztérium, hogyan változott a pedagógusképzésekre jelentkezők száma az elmúlt években. Ez a tanárok mellett tartalmazza többek között a gyógypedagógusokat, konduktorokat és kisgyermeknevelőket is.
"Az elmúlt napokban a baloldal tudatos torzításokat jelentetett meg a sajtóban a tanárképzéssel kapcsolatban, azonban a tények egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon jelentősen növekszik a pedagóguspályát választó fiatalok száma, ami a megújult magyar felsőoktatási rendszer elismerését jelenti" - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
Közeményében a minisztérium a "tudatos torzítás" alatt nagy valószínűséggel arra gondol, hogy az elmúlt napokban megírtuk; 3357 osztatlan tanári képzésre jelentkező közül mindössze 1595 fő jelölt meg valamilyen szakpárt az első helyen, fizika-kémia szakos pedagógusnak pedig az egész országban mindössze egyetlen fő jelentkezett, melyet a felvi.hu-n közzétett statisztikák alapján az Eduline újságírói manuálisan számoltak össze.
A közzétett számok alapján pedagógusképzésekre valóban 18 673 fő jelentkezett, ami magában foglalja azokat a diákokat is, akik nem első helyen jelölték meg valamelyik képzést. A "pedagógusképzések" azonban meglehetősen tág fogalom, hiszen a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok mellett ide tartoznak a gyógypedagógusok, csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint konduktorok is. Azt tehát nem cáfoljuk, hogy a tavalyi 11 977 főhöz képest - és a korábbi évek adataihoz képest is - jelentősen nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, azt azonban nagyon fontos kiemelni, hogy nekik csak a töredéke lesz általános- vagy középiskolai tanár, akikből a legnagyobb hiány van.

"A felvételi adatok alapján tavalyhoz képest figyelemre méltó növekedés tapasztalható mind az óvodapedagógus, mind a gyógypedagógus és a tanár-tanító szakokon. Az óvodapedagógus-képzésre jelentkezők száma 1440-ről 3270-re emelkedett, míg a gyógypedagógus pályát választóknál ez a szám 1641-ről 2696-re nőtt. A tanár-tanító szakok iránti érdeklődés is folyamatosan emelkedik, hiszen az elmúlt évhez képest 4409-ről 5843-ra nőtt a jelentkezők száma, a tanár-tanító képzési területen belül megtartva az osztatlan tanárképzésre jelentkezők tavalyi számát, jelentősen nőtt a mesterszakra jelentkezők aránya, 1953-ről 2453-ra. Ez az adat 41 százalékos növekedést jelent, ami azt mutatja, hogy egyre több fiatal érdeklődik a pedagógusi pálya iránt" - olvasható a közleményben.
A minisztérium azt is hozzáteszi, hogy az említett tanár mesterszakra jelentkezők fele matematika, természettudomány, mérnök, informatika szakokra jelentkezett.
"A fentiek alapján egyértelműen látható, hogy a pedagógusi pálya népszerűsége növekszik a fiatalok körében. A kormány elkötelezett abban, hogy még rugalmasabbá tegye a pedagógusképzést és tovább emelje a pedagógusok bérét, ezzel is vonzóvá téve a pedagógus pályát a fiatalok számára" - fogalmaztak, hozzátéve, hogy a készülő - és átfogó szakmai egyeztetéseken átesett - új pedagóguséletpálya-törvény tervezete a pedagógusok további jelentős béremelését alapozza meg. A béremelés akkor valósulhat meg, ha Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat" - állítják.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.