"Kiválóan elemezhető és összevethető műveket kaptak az érettségizők", a Lázár Ervin novella akár még ismerős is lehet számukra

Az idei középszintű magyarérettségi második részében is novellaelemzés és összehasonlító verselemzés közül választhatnak a diákok. Azoknak a vizsgázóknak, akik nem Lázár Ervin novelláját választják, Petőfi Csokonai című versét kell összevetniük Tóth Árpád azonos témájú költeményével.

  • Székács Linda

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint mindkét feladat kényelmes választás lehet a diákoknak. Lázár Ervin egy olyan modern szerző, aki nem először tűnik fel az érettségiben, az idei vizsgában szereplő novellája pedig része a Csillagmajor című kötetének, amit az általános iskolákban tanítnak is, tehát az egyébként meseszerű, népmesei elemekben bővelkedő novella akár még ismerős is lehet a vizsgázók számára.

A feladatokban sem kérdeznek szokatlan elemeket, ez teljes mértékben egy klasszikus műelemzés

- véli a szaktanár.

Korábban itt az Eduline-on azt is találgattuk, vajon szerepelhet-e majd Petőfi Sándor az idei érettségiben, hiszen idén ünnepeljük a születésének 200. évfordulóját. Bár manapság az ehhez hasonló évfordulók nem feltétlen jelentik azt, hogy a szerzők meg is jelennek a vizsgában, a szaktanár szerint nem meglepő, hogy ez Petőfi esetében idén így történt, hiszen

a művei kiválóan összevethetők

más, akár 20. századi költők műveivel, mint ahogy az egyébként idén is történt. Megnyugtató lehet az összehasonlító elemzést választó diákok számára az is, hogy a művek egy harmadik híres költőről, Csokonai Vitéz Mihályról szólnak. A három szerző tehát - Petőfi, Tóth Árpád és Csokonai - mind részei a középiskolai tananyagnak, a verseik pedig még úgy sem tűnhetnek ijesztőnek, hogy egyébként nem részei a gimnáziumi tantervnek.

A hétfői érettségiről szóló percről percre tudósításunkat itt tudjátok követni:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.