Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az idei középszintű magyarérettségi második részében is novellaelemzés és összehasonlító verselemzés közül választhatnak a diákok. Azoknak a vizsgázóknak, akik nem Lázár Ervin novelláját választják, Petőfi Csokonai című versét kell összevetniük Tóth Árpád azonos témájú költeményével.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint mindkét feladat kényelmes választás lehet a diákoknak. Lázár Ervin egy olyan modern szerző, aki nem először tűnik fel az érettségiben, az idei vizsgában szereplő novellája pedig része a Csillagmajor című kötetének, amit az általános iskolákban tanítnak is, tehát az egyébként meseszerű, népmesei elemekben bővelkedő novella akár még ismerős is lehet a vizsgázók számára.
A feladatokban sem kérdeznek szokatlan elemeket, ez teljes mértékben egy klasszikus műelemzés
- véli a szaktanár.
Korábban itt az Eduline-on azt is találgattuk, vajon szerepelhet-e majd Petőfi Sándor az idei érettségiben, hiszen idén ünnepeljük a születésének 200. évfordulóját. Bár manapság az ehhez hasonló évfordulók nem feltétlen jelentik azt, hogy a szerzők meg is jelennek a vizsgában, a szaktanár szerint nem meglepő, hogy ez Petőfi esetében idén így történt, hiszen
a művei kiválóan összevethetők
más, akár 20. századi költők műveivel, mint ahogy az egyébként idén is történt. Megnyugtató lehet az összehasonlító elemzést választó diákok számára az is, hogy a művek egy harmadik híres költőről, Csokonai Vitéz Mihályról szólnak. A három szerző tehát - Petőfi, Tóth Árpád és Csokonai - mind részei a középiskolai tananyagnak, a verseik pedig még úgy sem tűnhetnek ijesztőnek, hogy egyébként nem részei a gimnáziumi tantervnek.
A hétfői érettségiről szóló percről percre tudósításunkat itt tudjátok követni:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.